Veszélyes mézet akar lenyomni a torkunkon az unió

A kiváló magyar méz helyett ehetjük a GMO-s dél-amerikait? Szakértők szerint súlyos döntést hozott az unió.

Szerencsére az Európai Unió azt nem tiltja, hogy a magyar mézen feltüntessük, hogy GMO-mentes övezetből származik, itt van ugyanis némi esélyünk küzdeni az EP elhibázott döntése ellen – emelte ki Mészáros. Többletinformációval kell ellátnunk a mézet, bízva a tudatos fogyasztókban, akik inkább választják a drágább, de jobb minőséget, mint az olcsóbb, de silányabb GMO-s dél-amerikait – beszélt az Országos Méhészeti Egyesület terveiről az elnök. Brüsszel felől viharos szelek fújnak, nincs mit tennünk: fel kell öltöznünk – hangsúlyozta Mészáros, utalva az Európai Unió az akác magyarországi szabályozásával kapcsolatos rendelettervezetére is.

Fontos, hogy tudatos vásárlóként, az élelmiszercímkékről tájékozódva döntsünk a különböző mézek között, előnyben részesítve a hazai termékeket, főleg a tiszta, például akác-, hárs-, gyümölcs-, gesztenye-, levendulamézeket – mondta el az mno.hu-nak Klima Anita. A dietetikus kifejtette: Magyarországon jelenleg nem engedélyezett a GMO-s növényfajták köztermesztésbe való bevezetése, génmódosított élelmiszerek azonban a törvények betartásával, megfelelő jelöléssel ellátva forgalmazhatók.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire veszélyes az emberre a GMO-s élelmiszer, a dietetikus úgy válaszolt: korunk egyik vezető tudományterületének számít a genetika, azonban az elért eredmények gyakorlati alkalmazásával, a géntechnológiával, valamint a génmódosított vagy génkezelt (GM, GMO) termékekkel kapcsolatban – a hiányos vagy eltorzított információk miatt – nagyfokú a bizalmatlanság. Klima Anita szerint a fogyasztók sok esetben azt hiszik, hogy például a jelenleg megvásárolt brokkoli az ősidőktől kezdve így nézett ki, pedig valójában jóval kisebb, satnyább volt; a nemesítési eljárásoknak köszönhető, hogy ma már átlag 20-30 dekás fejpéldányok növekednek. Ugyanakkor a hagyományos keresztezési/nemesítési módszerekhez képest a génmódosítás gyorsabb és biztosabb eredményre vezet a kívánt tulajdonság elérése – például a méretnagyság növelése, a kártevők ellen védelem, a hozamnövekedés, az eltarthatóság elősegítése, a beltartalmi érték emelése – érdekében.

Egyes kísérletek szerint a GMO-s kukorica szervkárosodást, rákot és korai halált okozott patkányoknál. Arra a kérdésünkre, hogy vajon ez a veszély az embert is fenyegetheti-e, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége kommunikációs bizottságának tagja így válaszolt: „A géntechnológia egyik kockázatforrása lehet, hogy a DNS-t és a gének működését még ma sem ismerjük tökéletesen. Bár tesztelik a biztonságosságot, tény, hogy jelenleg nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy a különféle génkezeléssel létrehozott növények, állatok mennyiben jelenthetnek veszélyt az emberre, az egyénre, illetve a környezetre nézve. Eltérőek az elvárások, a forgalomba hozatali szabályok az egyes országokban, gazdasági közösségekben, így például más az Amerikai Egyesült Államokban, mint az EU-ban.” Mint Klima Anita elmondta: „A GMO-élelmiszerekben a kockázatot a beültetett gének és az általuk termeltetett fehérjék, fehérjetermékek jelenthetik. Kizárólag olyan GMO-élelmiszer engedélyezhető, amely keresztülment a biztonságossági vizsgálatokon, és nem toxikus. A hozzáférhető adatok szerint a jelenlegi tesztek egyelőre elegendők a közvetlen veszélyek felmérésére.”