Szingapúr nem tud megszabadulni rossz hírnevétől a nyugati országokban, miközben sürgősen változtatni szeretne a helyzeten. Mást sem olvasni az országról, mint hogy adóparadicsom, a pénzmosás paradicsoma, adózatlan vagyonok menedékhelye. A központi bank és a pénzügyi felügyelet közel 1200 alkalmazottja küzd egy tisztább pénzpiacért, a múlt árnyai azonban nem tágítanak.
Tovább rontja a helyzetet, hogy egyes hatóságok szerint a svájci UBS komoly segítséget nyújtott német ügyfeleinek, hogy szingapúri kirendeltségeibe mentsék vagyonukat, természetesen elkerülve a kellemetlen adófizetési kötelezettségeket. A The Banker szerint a UBS, csaknem 182 milliárd dollár kezelt vagyonnal Ázsiában a régió legnagyobb vagyonkezelőjének számít. A rangsorban utána a Citigroup és a HSBC következik. Nem is beszélve a több száz kisebb pénzügyi szolgáltatóról a térségben. Érveik verhetetlenek, nem kell adózni a befektetett tőke hozama után.
A svájci bankok évek óta esküdöznek, hogy kizárólag Délkelet-Ázsia gazdagsága miatt nyitnak itt kirendeltségeket, hiszen Ázsia ezért vonzza a vagyonkezelőket is. Az ázsiai milliomosoknak 2009-ben már több pénzük volt, mint Európa leggazdagabbjainak.
Szingapúr már régóta nem szeretné, ha az adócsalók pénzének menedékeként tartanák számon. 2009 végéig az OECD feketelistáján állt az ötmilliós metropolisz, mivel szabályozatlan volt az adócsalókkal kapcsolatos információcsere lehetősége. A városállam időközben számos megállapodást írt alá. Németországgal épp folyamatban vannak a tárgyalások a kettős adóztatásról. Az OECD 2011-ben arra a következtetésre jutott, hogy Szingapúr köt ugyan ilyesfajta egyezményeket, azonban ezeknek csupán töredékét ülteti át a gyakorlatba.
Az egyéni ügyfelekkel kapcsolatos üzlet növekvő fontosságára való tekintettel Szingapúrt egyre gyakrabban emlegetik Ázsia Svájcaként. A becslések szerint több mint 500 milliárd dolláros vagyon pihen már Ázsiában. A Pricewaterhouse Coopers szerint az ázsiai városállam hamarosan elbitorolhatja Svájctól a legfontosabb vagyonkezelő ország címét.
A régió adókulcsai kifejezetten alacsonyak. Szingapúrban 20 százalék a legmagasabb adózási tétel. Aki több mint 10 millió szingapúri dollárral, azaz 6,2 millió euróval rendelkezik készpénzben, vagy 20 millió szingapúri dolláros összvagyonnal, az automatikusan korlátlan tartózkodási engedélyt kap az országban. Szingapúr felemelkedése a Boston Consulting Group szerint még csak most vette kezdetét. A tanácsadók a régióra nézve 2015-ig a kezelt vagyon éves szintű 11 százalékos emelkedésére számítanak.
A svájci pénzintézeteknek más okuk is van arra, hogy Szingapúr felé kacsingassanak. A sajt, a csokoládé és az órák mellett az ország egyik legnagyobb kincse a banktitok volt, ennek azonban már vége. Az USA 2009-ben épp hogy csak perrel fenyegette a UBS-t, amely szinte azonnal kiadta 4500 vélelmezett adócsaló adatait. Idén januárban pedig az USA a legrégebbi magánbankot, a Wegelint vette össztűz alá, adócsalás elősegítése miatt, a társaságot végül a Raiffeisen vette meg. Jelenleg 11 svájci pénzintézet áll megfigyelés alatt. A Credit Suisse-t nemcsak az amerikai, hanem a német hatóság emberei is figyelik. A németek szerint a bank szakemberei nem Szingapúrba, hanem a Bermudákra irányította az adófizetési kötelezettséget elkerülni szándékozó németek vagyonát.
Odor Tamás
GlobalFX.hu
