Csúcsra járatja az ellenzék, és azon belül a Demokratikus Koalíció a kormány elleni hadjáratot a Budapestre tervezett kínai egyetem kapcsán. Ugyanígy támadják a kínai vakcinát is, valamint mindent, amit az Orbán-kormány a kínai vagy az orosz kapcsolatok eredményeként fel tud mutatni. Az ellenzék mindezt pusztán politikai haszonszerzésből műveli. Sem a magyar gazdaság, sem a magyarok egészségi állapota nem érdekli őket. Engedjék meg, hogy Gyurcsány saját kétszínűségét saját maga bizonyíthassa be. Öveket bekapcsolni, múltidézés következik a távirati iroda archívumából, a volt kormányfő korábbi nyilatkozataiból:
„2002 után partneri kapcsolat alakult ki Oroszországgal – amiben jelentős szerepe volt Medgyessy Péternek és Vlagyimir Putyinnak is –, továbbá Kínával. Ez a szocialista-liberális kormányok olyan teljesítménye, amely az ország érdekeit szolgálja, s amelyre építeni lehet.” (Moszkva, 2009. november 25.)
„Ténykérdés, hogy ma a világ Európán kívüli három hatalmi központja az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Magyarország számára a szövetséges és barát az Egyesült Államok, de Oroszországgal és Kínával is szoros partneri kapcsolatot kell kiépíteni, akkor is, ha nem mindenben értünk egyet velük, mert ez Magyarország érdeke.” (Moszkva, 2009. november 25.)
„Gyurcsány Ferenc az interjúban elismerte, hogy Kína igyekszik helyesen kezelni a kihívásokat és a globális kérdéseket, s üdvözölte Kína egyre hangsúlyosabb nemzetközi szerepvállalását. »Néhány ország aggodalommal tekint erre. Én inkább lehetőséget látok olyan új partnerek fellelésére, akikben megvan az erő és a képesség arra, hogy hozzájáruljanak egy harmonikus világhoz«.” (Peking, 2008. augusztus 18.)
„Kína az Európai Unióval közösen minél átfogóbb kapcsolatokra törekszik, és Magyarország az unión belül azon országok közé tartozik, amelyek az átlagnál jobban értik Kínát. A kínaiak egyfajta kulturális és gazdasági hídfőállásként tekintenek ránk.” (Peking, 2008. augusztus 14.)
„Magyarország egyebek közt azért lehet vonzó befektetési célpont, logisztikai bázis – vagyis európai ugródeszka – Kína, a hatalmas és feltörekvő világgazdasági óriás számára, mert a térségben Magyarországon a legjobb az infrastruktúra – itt a legsűrűbb például az autópálya-hálózat és indul a vasúti rekonstrukció is –, nálunk a legalacsonyabb az egységnyi érték előállításához szükséges munkaerőköltség és közrejátszanak olyan »lelki« tényezők is, mint hogy a térségben egyedül Magyarországon működik két tannyelvű, kínai–magyar iskola.” (Peking, 2007. szeptember 3.)
