Az megvan, amikor Gyurcsány sok kínai diákot akart idehívni?

Öveket bekapcsolni, az alábbiakban Kína- és oroszbarát idézeteket olvashatnak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki korszakából.

Gyurcsny Ferenc miniszterelnk a knai Nagy Fal badalingi szakaszn. Fotó: MTI/Beliczay László

Csúcsra járatja az ellenzék, és azon belül a Demokratikus Koalíció a kormány elleni hadjáratot a Budapestre tervezett kínai egyetem kapcsán. Ugyanígy támadják a kínai vakcinát is, valamint mindent, amit az Orbán-kormány a kínai vagy az orosz kapcsolatok eredményeként fel tud mutatni. Az ellenzék mindezt pusztán politikai haszonszerzésből műveli. Sem a magyar gazdaság, sem a magyarok egészségi állapota nem érdekli őket. Engedjék meg, hogy Gyurcsány saját kétszínűségét saját maga bizonyíthassa be. Öveket bekapcsolni, múltidézés következik a távirati iroda archívumából, a volt kormányfő korábbi nyilatkozataiból:

„2002 után partneri kapcsolat alakult ki Oroszországgal – amiben jelentős szerepe volt Medgyessy Péternek és Vlagyimir Putyinnak is –, továbbá Kínával. Ez a szocialista-liberális kormányok olyan teljesítménye, amely az ország érdekeit szolgálja, s amelyre építeni lehet.” (Moszkva, 2009. november 25.)

„Ténykérdés, hogy ma a világ Európán kívüli három hatalmi központja az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Magyarország számára a szövetséges és barát az Egyesült Államok, de Oroszországgal és Kínával is szoros partneri kapcsolatot kell kiépíteni, akkor is, ha nem mindenben értünk egyet velük, mert ez Magyarország érdeke.” (Moszkva, 2009. november 25.)

„Gyurcsány Ferenc az interjúban elismerte, hogy Kína igyekszik helyesen kezelni a kihívásokat és a globális kérdéseket, s üdvözölte Kína egyre hangsúlyosabb nemzetközi szerepvállalását. »Néhány ország aggodalommal tekint erre. Én inkább lehetőséget látok olyan új partnerek fellelésére, akikben megvan az erő és a képesség arra, hogy hozzájáruljanak egy harmonikus világhoz«.” (Peking, 2008. augusztus 18.)

„Kína az Európai Unióval közösen minél átfogóbb kapcsolatokra törekszik, és Magyarország az unión belül azon országok közé tartozik, amelyek az átlagnál jobban értik Kínát. A kínaiak egyfajta kulturális és gazdasági hídfőállásként tekintenek ránk.” (Peking, 2008. augusztus 14.)

„Magyarország egyebek közt azért lehet vonzó befektetési célpont, logisztikai bázis – vagyis európai ugródeszka – Kína, a hatalmas és feltörekvő világgazdasági óriás számára, mert a térségben Magyarországon a legjobb az infrastruktúra – itt a legsűrűbb például az autópálya-hálózat és indul a vasúti rekonstrukció is –, nálunk a legalacsonyabb az egységnyi érték előállításához szükséges munkaerőköltség és közrejátszanak olyan »lelki« tényezők is, mint hogy a térségben egyedül Magyarországon működik két tannyelvű, kínai–magyar iskola.” (Peking, 2007. szeptember 3.)

„A sajtóértekezleten a miniszterelnök (Gyurcsány Ferenc – a szerk.) elmondta, hogy nagyon pártolná a két ország közti felsőoktatási együttműködés erősítését. Szerinte alig lehet lemérni annak a hatását, hogy ha egy országban nagyon sok olyan szakember van, aki egy másik ország egyetemén végzett. A miniszterelnök szeretné megsokszorozni a jelenlegi ösztöndíjprogram alapján évente Magyarországon tanuló bő tucatnyi kínai diák számát.” (Peking, 2007. szeptember 3.)

„A miniszterelnök kormánya külgazdasági és Kína-politikáját magyarázva hangsúlyozta: nincs a világon egyetlen olyan igazán sikeres ország sem, amely az elmúlt 10–15 évben nem abból ért el eredményt, hogy ki merte nyitni piacait és elkezdett versengeni. Elismerte, hogy ez rövid távon egy nagyon nehéz konfliktus, de »a világ legerősebb országai hosszabb távon mind abból nyerték erejüket, hogy mertek nyitni«.” (Peking, 2007. szeptember 3.)

„Kell még valamit mondanom, Ildikó?” (Balatonőszöd, 2006. május 26.)

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

(A borítóképen Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista kormányfő a kínai Nagy Fal badalingi szakaszán. Fotó: MTI/Beliczay László)