Túl azon, hogy nem boncolgatom, hogy Gulácsi bejegyzését saját ötletétől vezérelve vagy a német fociban amúgy is ezerrel nyomuló LMBTQI- (stb.) kampány miatt kellett-e hivatalból közzétennie, semmiképpen sem tudok vele egyetérteni.
Mert hogyan is fogalmaz Magyarország alaptörvénye? „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”
Márpedig az úgynevezett szivárványos családokban felnőve a gyermekek ezen joga legalábbis csorbul. Úgyhogy a magyar válogatott kapusától ez egy roppant szerencsétlen megnyilvánulás volt, ami követőinek reakcióiból is igen jól leszűrhető. És ez még akkor is így van, ha ezzel a címeres mezben eddig felépített nimbuszát nem rombolta le, legfeljebb kissé megkoptatta.
Bár a „szivárványcsalád” kifejezés elég tág értelmezést tesz lehetővé, idézzük ide, hogy Novák Katalin miniszter asszony mit mondott nemrégiben: „A homoszexuálisok örökbefogadásának kérdése nincs a magyar emberek első száz problémája között.”
Itt a pont. Gulácsi Péter esetében pedig az az érzésem, hogy mindenki csak örülne annak, ha maradna annál, amihez a legjobban ért.
Ő a sportnál, a focinál.
Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!
