„Nagy-Magyarország területén vagyunk”

Egy magyar edző székelyföldi vallomása. Ez a hoki, ezért szeretjük.

Marosszentgyörgy, 2021. február 14. Fiatal játékosok a Székelyföldi Jégkorong Akadémia Maros körzeti csapatának edzésén, a magyar kormány támogatásával megvalósult marosszentgyörgyi sátortetős műjégpályán 2021. február 14-én. MTI/Biró István Fotó: MTI/Biró István

Korábban – gondoljunk mindenekelőtt Kercsó Árpádra – fordítva volt szokás, ám nyár óta egy „itteni” magyar szakember a gyergyószentmiklósi Gyergyói HK jégkorongcsapatának az edzője (eleinte másodedzőként, október óta vezetőedzőként). Szilassy Zoltán játékosként eljutott a válogatottságig, edzőként öt éven át irányította az Újpestet és tagja a válogatott edzői stábjának. A jégkorongban kevésbé járatos sportrajongóknak onnan lehet ismerős a neve, hogy 2009-ben szörnyű sérülést szenvedett, edzésen az egyik csapattársa az ütővel szemen találta, szétrepesztve a szemgolyóját. Szilassy Zoltán akkoriban így reagált erre: „Rettentő véletlen volt. Gala abszolút semmiről nem tehet, vigasztaltam is, nehogy lelkiismeret-furdalása legyen. Nagyon szeretem őt, jó barátok vagyunk, és az eset után sincs semmi gondom vele.” Mindezt csak azért idézzük fel, hogy érzékeltessük, miért is tartják a jégkorongot igazán férfias sportágnak, s hogy milyen gerince is van Szilassy Zoltánnak.

De térjünk rá a lényegre! Szilassy Zoltán a minap arról beszélt a Magyar Jégkorong-szövetség honlapjának adott interjúban, hogy mitől is különleges a székely hoki. Figyelem, nem szerkesztettük a szöveget, Szilassy Zoltán szóról szóra így, nyomdakészen fogalmazott.

„Többször kérdezték tőlem a médiában, ismerősök, hogy most te légiós edző vagy. Igen, jelenlegi határainkat tekintve kétségtelen, de én egy magyar városban vagyok egy magyar csapatnál. Amelynek román licence van és a romániai ligában is játszik, de hát azért ott mindenki magyarul beszél.

Nagy-Magyarország területén vagyunk, úgyhogy nem érzem magam külföldön lévő edzőnek.

A tekintetben, hogy a román ligában játszunk, kétségtelen, hogy légiós edző vagyok, de a csapatom minden tagja magyar vagy idegen légiós, úgyhogy ebben nem érzek nagy különbséget. De az biztos, nekem jólesik, hogy anyaországi magyarként vezethetek egy székely csapatot. Tudva azt, hogy Gyergyóban és Szeredában, illetve ebben a régióban a jégkorong mit jelent. Olyan, mint a braziloknak a futball. Elképesztő őrület van. Nem tudsz úgy vásárolni, hogy ne a hokiról kérdeznének.

Mondtam az egyik edzőkollégának, hogy talán még a mise is hokival kezdődik. Amire mondták, hogyne, Kelemen atya is régen jégkorongozott...”

Ez a székely, tágabban ez a magyar hoki. Ezért szeretjük.

Huj-huj-hajrá!

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!