Már csak csütörtökig kell kibírni, és beköszönt a barangolós Kánaán: június 15-től a mobilszolgáltatók nem kérhetnek felárat azért, ha nem itthon, hanem az Európai Unió tagállamaiban (és ezeken kívül még Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben) fogadunk vagy kezdeményezünk hívást, írunk SMS-t vagy internetezünk az okostelefonnal. A lépést az iskolai nyári vakációk kezdetéhez igazították, mert jellemzően ilyenkor indulnak el a családok nyári pihenésre. Úgy tűnik, vége a mobilparának: nyugodtan haza lehet szólni a nagyszülőknek, hogy rendben megérkeztünk a nagy víz mellé, és öntözzék meg a virágokat, és abból sem lesz sok ezer forintba kerülő meglepetés, ha nyaralás közben gyakran posztolunk napernyős-koktélos fotókat a Facebookra.
A lényeg tehát, amit jó megjegyezni: az unió területén úgy használhatjuk a telefonunkat, mint itthon, vagyis a hazai feltételeknek megfelelően fizetünk a szolgáltatásért. Ez akkor is igaz, ha nem havi előfizetők vagyunk, hanem előre fizetős kártyát használunk. Sokat utazó emberként én különösen örülök ennek az uniós döntésnek: talán többé nem kell rendszeresen sok tízezer forintot fizetnem azért, mert külföldön is úgy használtam a telefonom, mint máskor.
Mielőtt nyaralni indulunk, nem árt azért tisztában lenni a tényekkel. E sorok írója már egy éve hasonló feltételekkel mobilozik (az egyik hazai szolgáltató „előrehozta” a roamingdíjak eltörlését), de a tavalyi franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokságról hazatérve meglepődve tapasztalta, hogy a telefon csatlakozott a pöttömnyi Monaco mobilhálózatához is, és az ott realizált adatforgalmat (használtuk az egyik úttervező szolgáltatást) elég borsosan számlázta le a mobiltársaság. Jó tudni, hogy a szomszédok közül kettő is van, amelyik nem tagja az uniónak (Ukrajna, illetve Szerbia), és ha például Bosznián keresztül megyünk le a horvát tengerpartra, ott sem él ez a felár nélküli lehetőség. És nem biztos, hogy mindenki tudja: Svájc nem tagja sem az uniónak, sem az európai gazdasági térségnek, így ott sem érvényes a kedvezmény.
