Hangulatos, elegáns, francia bisztrókat idéző, teljes nyitvatartásában reggeliket kínáló színvonalas egység mindkettő. A beltér a vintage és az ipari dizájn elemeiből egyaránt kölcsönöz. Kényelmes fehér bútorzat, fehér falak, zöldnövények. Budán barátságos gyermeksarok is van.
A kínálat a klasszikus reggeli fogásokon alapul: Croque Madame, Croque Monsieur, Egg Benedict-variációk, bundás kenyér, grillezett sajtos szendvics, avokádós édesburgonya toast kecskesajttal és posírozott tojással, francia, bécsi, angol reggeli, „vitálreggelik” (granola és többféle bowl), valamint édes reggelik (amerikai palacsinta).
Frissen préselnek almát, répát, narancsot, grapefruitot, citromot, kitűnő limonádékat készítenek, korrekt a koktélválaszték, jó kávét főznek. Kiemelkedő a töményitalkínálat, prémium gineket, rumokat, whiskyket és pálinkákat kínálnak. A székesfehérvári Hübris sörei közül válogathatunk.
Az árak értékarányosak. Reggeli különlegességek 1890 és 3090, reggeli tálak 3090 és 3890, „vitálreggelik” 2690 és 3990 forint között kaphatók. Édes reggelik egységesen 2590 forintba kerülnek. Két tojás tetszés szerint elkészítve 1250, három 1450 forintba kerül, amihez 17-féle hozzávalóból válogathatunk az avokádótól a rukkolán, gombán, lazacon át a prosciutto crudo-ig a 350 és 800 forint közötti ársávban.
A Martinelli téri egységben 2019-ben egy remek lecsót ettünk. A Hegyvidék üzletközpontban a hajdani Michelin-csillagos Tanti, majd a Huszár Krisztián nevével fémjelzett Zuzu helyén nyitott reggelizőbe tavaly év végén jutottunk el. A kétfülű rusztikus, fatálra helyezett öntöttvas serpenyőben tálalt, fetasajtos, tojásos shakshuka ízletes volt, markáns római köményes fűszerezésű. Ha tetejére petrezselyem helyett zöld koriandert szórnak, még vibrálóbb lett volna a végeredmény. A saját értelmezésű, impozáns tálalású angolreggeli összességében jó produkció volt, bár a rösti mirelitből készült, a bab konzervminőséget képviselt. A tükörtojás korrekt, a véres hurka kifogástalan, jó ízű, jó állagú, a sült kolbászokkal, a pirított barna csiperkével, a ropogós baconnel, valamint a pirított érlelt sonkával is meg voltunk elégedve. Mindehhez kiváló minőségű kenyeret adnak, ami nagyon jó pont.
A kiszolgálás vegyes képet mutat. Egyik pincérünk fontosnak tartja, hogy érdeklődjön italrendelésünk felől, miközben mindketten beletemetkezünk az étlap tanulmányozásába, majd nem figyelve oda arra, amit mondunk, vitába száll, lényegében ugyanazt állítva, mint mi. Miután ezt némi ingerültséggel jelzem, megsértődik, s a csomagolt étel átvételekor mondott köszönömre nem reagál semmit. Társa kedves, udvarias hölgy, más viselkedéskultúrát képvisel, akárcsak az üzletvezető, aki szintén jó fellépésű. Külön jó pont, hogy amikor utóbbi érdeklődésére elmondtam, melyek voltak étkezésünk erős és gyenge pontjai, bólintással jelezte egyetértését, nem állt neki védeni azt, ami védhetetlen, s örömmel nyugtázta az alapvetően elismerő szavakat.
Mindent egybevetve a kis felszolgálói gikszer dacára szerettük a hegyvidéki „Á la Maison”-t, szívesen visszatérnénk.
A Repeta rovat összes cikkét IDE kattintva olvashatja
A képek a szerző felvételei.
