1964 óta szerepel a nyári olimpiai játékok versenyprogramjában a női 400 méteres vegyesúszás, amelynek Rióban a fő aranyvárományosa – ha bevallja, ha nem – Hosszú Katinka. Amennyiben folytatódik a trend, nagy valószínűséggel világcsúcsot úszik, aki a számban diadalmaskodik. Ha így volna, és Hosszú Katinkának hívnák az aranyérmest, egyszerre teljesülne első számú vágya, a világcsúcs, és a második, az olimpiai aranyérem. És akkor biztosan senki nem nézne furcsán, miért mondott korábban olyanokat az Iron Lady, hogy neki a világcsúcs többet jelent…
No de félre a nyilatkozatokkal, nézzük, milyen időeredményekkel és hogyan nyertek olimpiát a hölgyek 400 méter vegyesen az elmúlt majd ötven évben.
1964, Tokió
Az amerikai Donna de Varona 5 perc 18 másodperc 7 tizedmásodperccel diadalmaskodott, méghozzá toronymagasan.
1968, Mexikóváros
A szintén amerikai Claudia Kolb 5:08,5-es ideje úgy hozott aranyat, hogy a négy évvel korábbi győztes 10 másodperccel rosszabb ideje is dobogót ért volna.
1972, München
Az ausztrál Gail Neall ismét eszméletlen nagyot faragott az addigi olimpiai csúcsból, de még mindig nem lépte át az 5 perces álomhatárt (5:02,97).
1976, Montréal
Az olimpia, amikor megérkeztek az NDK-s úszónők… Az egyik rémisztő külsejű – ma már talán nem megbotránkoztató ilyet írni – „embergép”, Ulrike Tauber szinte mai szemmel nézve is figyelemre méltó idővel (4:42,77) jelentkezett. Leírni is brutális: 20 másodperccel javított a montréali győztes idején.
1980, Moszkva
Az első csonka olimpián még tartotta magát a keletnémet hegemónia, Petra Schneider olyan idővel (4:36,29) nyerte a 400 vegyest, amellyel a 2016-os úszó-Eb-n is érmet nyert volna – Jakabos Zsuzsanna kárára.
1984, Los Angeles
A második féllábú játékokon érthető módon nem javult meg az olimpiai csúcs, a hazai Tracy Caulkins nyakába akasztották az aranyat, győztes ideje: 4:39,24.
1988, Szöul
Petra Schneider ideje még mindig nem dőlt meg, az amerikai Janet Evans 4:37,76-tal csapott célba.
1992, Barcelona
És még Egerszegi Krisztina sem döntötte meg az olimpiai rekordot, amikor második ötkarikás tornáján aranyérmet nyert 400 vegyesen (4:36,54). Igaz, neki nem ez volt a fő száma, hanem a 200 hát, amely után szintén meghallgathatta a Himnuszt a dobogón állva, hogy a 100 hátat már ne is említsük.
1996, Atlanta
Egerszegi utolsó olimpiáján legjobb idejétől elmaradva felfért a dobogóra 400 méter vegyesen, de az ő négy évvel korábbi győztes eredményét az atlantai legjobb idő sem közelítette meg nagyon. Birtokosa az ír Michelle Smith volt, a számok nyelvén: 4:39,18.
2000, Sydney
Az új évezreddel beköszöntött az ukrán Jana Klocskova korszaka, megdöntötte az ekkor már húszéves olimpiai rekordot, 4:33,59-cel…
2004, Athén
…hogy aztán négy évvel később megvédje a címét egy ennél gyengébb úszással is (4:34,83).
2008, Peking
Korszakváltást hozott a rióit kettővel megelőző olimpia, hiszen először kellett világcsúcs a 400 méter női vegyesúszás olimpiai döntőjének megnyeréséhez, az időeredmény ráadásul egy újabb álomhatárt szakított át, ez 4:29,45, és az ausztrál Stephanie Rice-hoz fűződik.
2012, London
A négy évvel ezelőtti eseményekre mindenki emlékszik, Je Si-ven 4:28,43-as világcsúccsal nyerte meg a számot Kínának, az utolsó 100-on pedig olyat ment gyorsúszásban, amit a férfi vegyesbajnok Ryan Lochte is csak nézett.
2016, Rio de Janeiro
A szám világranglista-vezetője Hosszú Katinka 4:29,89-cel, ezt a tavasszal, Marseille-ben úszott időt igencsak megközelítette a londoni Eb-n, ahol 4:30,90-nel, az energiákkal spórolva ért célba. Megkockáztathatjuk, hogy másodpercek maradtak még benne, amit akár a riói olimpián elő is ránthat. 2009-ben, 2013-ban és 2015-ben is világbajnokságot nyert, tudja, hogyan kontrollálja a mezőnyt, amelyből persze bármikor előbukkanhat „egy Je Si-ven”, akivel nem lehet mit kezdeni.
Hosszú Katinka 2015-ös vb-fináléja 400 méter vegyesen:
