Búcsú a Szőke Sziklától, eltemették Mészöly Kálmánt

A családtagok mellett állami és sportvezetők, neves közéleti személyiségek, egykori csapattársak, barátok és szurkolók több százan kísérték utolsó útjára Mészöly Kálmánt hétfő délután a Farkasréti temetőben. Az egykori Európa-válogatott Vasas-legendát november elején kritikus állapotban szállították a János Kórház belgyógyászatára, ahová tüdőgyulladással, keringési rendellenességgel és fertőzéssel került be. Később elkapta a koronavírust, majd november 21-én hunyt el.

Az MLSZ alelnöke szerint Mészöly egyenes, szókimondó ember volt, igazi egyéniség, de egyben olyan csapatjátékos, aki kiválóan beszélte a futball nyelvét. Ezután felelevenítette a Szőke Sziklának becézett Mészöly Kálmán pályafutásának főbb állomásait, hogy 1960-ban mutatkozott be a Vasas felnőttcsapatában, amellyel négyszer nyert bajnokságot, háromszor pedig Közép-európai Kupát. A magyar válogatottban 1961 decemberében debütált, majd további hatvan alkalommal öltötte magára a címeres mezt. Két világbajnokságon vett részt: 1962-ben Chilében, majd 1966-ban Angliában is negyeddöntős, az 1964-es Európa-bajnokságon bronzérmes volt a csapattal. Később szövetségi kapitányként háromszor irányította a nemzeti együttest, amelynek szintén 61 alkalommal ült a kispadján, de dolgozott Törökországban, Cipruson és Szaúd-Arábiában is, majd később tanácsadóként segítette az MLSZ munkáját. Berzi felhívta a figyelmet arra, hogy Mészölyt tevékenysége elismeréséül 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2018-ban pedig a Magyar Labdarúgó-szövetség Életműdíjjal jutalmazta, valamint a Budapest díszpolgára címet is megkapta.

A Vasas részéről Puskás Lajos búcsúzott a Szőke Sziklától, akit nagyszerű csapattársnak nevezett. A barátok és csapattársak képviseletében Kenderesi István köszönt el Mészölytől, ő elsősorban az emberi tulajdonságait emelte ki, hogy mindig jókedvű és optimista ember volt, aki a tréfát sem vetette meg, és mindig igyekezett segíteni az elesetteken. Egyben köszönetet mondott feleségének, a 329-szeres válogatott röplabdázónak, Bardi Gyöngyinek azért, hogy az elmúlt években kitartóan és odaadóan ápolta Mészölyt.

A ceremónia zárásaként Nemcsák Károly színművész elszavalta Juhász Gyula Consolatio című versét, majd a sírhelyhez kísérték a koporsót.

Borítókép: A Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára Mészöly Kálmánt (Fotó: Nemzeti Sport/Árvai Károly)