A 80 éves Csank János bevallotta, miben hibázott a jugoszlávok elleni 1-7 előtt

Ma ünnepli 80. születésnapját Csank János, a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, aki a Váccal és a Ferencvárossal is bajnoki címet szerzett az NB I-ben. Legutóbb az ő vezetésével járt a legközelebb a magyar válogatott a világbajnoki részvételhez, amikor 1997-ben vb-pótselejtezőig vezette a csapatot. Ez azonban történelmi kudarcként égett rá a pályafutására: a Jugoszlávia elleni 7-1-es és 5-0-s vereségek kapcsán Csank János most bevallotta, mit tart a mai napig fájó hibájának: megbánta, hogy Urbán Flóriánt nem merte a kezdőbe állítani a jugoszlávok ellen az Üllői úton.

Csank János Fotó: Árvai Károly Forrás: KAR

Fontos pontosítás, hogy Urbán a kezdőben ugyan nem kapott helyet, de csereként pályára lépett a jugoszlávok ellen, igaz addigra, már minden elveszett: a 41. percben már 5-0-s hátrányban váltotta Lipcsei Pétert. Csank szerint tehát másként alakulhatott volna a meccs, ha az akkoriban Belgiumban légióskodó Urbán a kezdőben kapott volna helyet.

Csank már a súlyos hazai vereség után érezte, hogy kapitányi időszaka hamarosan véget ér. Az MTI-nek arról is beszélt, hogy későbbi klubjainál – egy másodosztályú vidéki együttest leszámítva – soha nem vetették a szemére a válogatottnál elszenvedett kudarcot.

A Váccal történelmet írt, a Ferencvárossal is bajnok lett

Csank János edzői pályafutását nagy hiba lenne kizárólag a jugoszlávok elleni összeomlással azonosítani. Az 1946. október 27-én, Ózdon született szakember játékosként kapus volt, megfordult az Ózdi Kohásznál, Debrecenben és Egerben is, legnagyobb sikereit azonban a kispadon érte el.

Edzőként 1983-ban az Eger SE élén kapta első jelentős feladatát, és már első idényében megnyerte a másodosztályú bajnokságot, feljuttatva együttesét az NB I-be. Ezt követően a Békéscsabával ért el történelmi sikert: 1988-ban a bajnok Budapest Honvéd legyőzésével megnyerte a Magyar Kupát.

Csank pályafutásának egyik legfontosabb állomása Vác volt. Irányításával a Pest megyei együttes az 1991–1992-es és az 1992–1993-as idényben is ezüstérmes lett, majd az 1993–1994-es bajnokságban megszerezte története első és máig egyetlen élvonalbeli aranyérmét.

– Később többször dolgoztam még a Vácnál, de az első időszak volt a meghatározó a klub és az én életemben is, mert akkor voltunk a csúcson – idézte fel a váci éveket.

A válogatottnál töltött időszakot követően sem maradtak el a sikerek. A Ferencváros 2000-ben nevezte ki vezetőedzőnek, Csank pedig rögtön az első idényében, 2001-ben bajnoki címre vezette a zöld-fehéreket. Elárulta, hogy korábban háromszor is hívták a Fradihoz, de csak a negyedik megkeresést fogadta el. Később, amikor az FTC az NB II-be került, ismét szerepet vállalt a klubnál, ezt a visszatérését azonban utólag már rossz döntésnek tartja.

Nyolcvanévesen is aktív, Kemény Dénessel fácánozik

A korábbi szövetségi kapitány legutóbb a 2015–2016-os idényben dolgozott első- vagy másodosztályú vezetőedzőként, a labdarúgástól azonban azóta sem szakadt el. Jelenleg a Tarpa szakmai tanácsadója, és legszívesebben NB III-as, megyei bajnoki, illetve utánpótlás-mérkőzéseket látogat.

A rendszeres testmozgásról sem mondott le: ózdi otthonából kerékpárral jár a Sajó-partra futni és erősíteni. Mint mondta, egészségére szerencsére nem panaszkodhat, az idő múlását azonban nem könnyű elfogadnia. Kedvelt hobbijának, a vadászatnak is egyre nehezebb hódolnia.

– A vadászatot baráti társaságban érdemes űzni, de sokan meghaltak már a barátaim közül. Kemény Dénessel, korábbi vízilabda szövetségi kapitánnyal eljárok néha fácánozni, de sajnos egyre kevesebben vagyunk – fogalmazott Csank mester.