Az intézet a nagy háború századik évfordulóján egy újabb izgalmas vállalkozásba kezdett. Kiállítást szerveznek magyar és lengyel partnerek bevonásával, a téma pedig a dél-lengyelországi események feldolgozása, de nem akárhogy. Keresztes Gáspár szerint nem pusztán történelmi megemlékezésről van szó. A galíciai hadjárat eseményeit a Lengyelországban is évtizedekig kötelező olvasmányként számon tartott és népszerű Pál utcai fiúk szerzőjének, Molnár Ferencnek a korabeli haditudósításai és Szádeczky-Kardoss Lajos professzor ugyanabban az időben íródott beszámolói alapján ugyanis képregényben dolgozzák fel.
– A Magyar Képregény Szövetség alkotói minden egyes lengyel városról – melyeket Molnár vagy Szádeczky-Kardoss részletesebben leírt – készítettek egy képregényt. Minden résztvevő település magáénak érezheti a tárlatot, hiszen azok képben és szövegben is szerepelnek majd. A kiállítás mellé még terveztünk egy katalógust, melynek bevezetőjét Romsics Ignác professzor írta. Ebben a kiadványban kicsit több hely lesz arra, hogy pontosan bemutassuk magát az 1914–15-ös galíciai hadjáratot is – mondta Keresztes Gáspár.
A lengyelek pozitívan fogadták a kiállítás ötletét, mindez jól példázza, hogy milyen fontos munkát is végez a varsói magyar intézet. A tervek szerint 2015 végéig 12 városban bemutatásra kerül majd a vándorkiállításuk. Tischler hozzátette, a nagy háború és a közös lengyel-magyar emlékezet felélesztéséhez az is nagyban hozzájárulhat, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia galíciai hadjárata valójában egy igazi sikertörténet.
– A lengyelek felszabadítóként gondoltak ránk. Sorolhatnánk a városokat: Jaroslaw, Przemysl, Limanowa, Biecz, Nowy és Stary Sącz, Tarnów. Itt nekünk nagyon jó a reputációnk. Ezekről a városokról fennmaradtak a korabeli leírások, személyes élmények, melyek közül több ma már kincsnek számít, hiszen a második világháborúban több városrész is többé-kevésbé elpusztult. Például Molnár Ferencnek köszönhetően egy-egy ilyen részlet mégis megőrződött, legyen szó egy városlátogatásról, vagy éppen egy éttermi leírásról. Ez az időszak a Monarchiának az utolsó pozitív korszaka, ami Dél-Lengyelországban így is rögzült. Ezért gondoltuk azt, hogy bemutatjuk a lengyeleknek mindezt képekben, innen jött a képregény ötlete. Másrészt Lengyelországban a képregénynek nagyon nagy divatja van. Számos sok történelmi évfordulót, csatát, eseményt ebben a műfajban közvetítenek nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőttek számára is – mondja Tischler.




