Először essünk túl a száraz nyelvészkedésen. Az oroszban és az ukránban épp ellentétesen jelölik az e és a je betűt: a nem lágyító e hangot az oroszban Є/є, az ukránban E/e betűvel írják, a lágyító e-t pedig az oroszban E/e, az ukránban Є/є betűvel. Így hiába egyezik meg akár teljesen egy orosz és egy ukrán kifejezés szóképe, más a kiejtés. Az i-k írásmódjában ugyancsak van eltérés. Az И/и mindkét ábécében megtalálható, de lényeges különbség, hogy az oroszban lágyít, az ukránban nem. A másik i képe keleti szomszédunknál megegyezik a miénkkel: I/i, az orosz pedig a jerinek nevezett Ы/ы betűt használja – értelemszerűen előbbi lágyít, utóbbi nem. Sőt, az ukránban van egy harmadik betű is, a ji: Ї/ї. Ez a főváros ukrán nevében is megjelenik, amely Київ, azaz Kijiv.
Az infó vagy az info a helyes? A -stul-/stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról és sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Korábbi írásainkat itt találja.
A főváros vitán felül Kijev néven honosodott meg a magyar nyelvben sok-sok évvel ezelőtt. Miért fontos ez? Mert a kelet-ukrajnai nagyváros kapcsán is lehet hasonlóan érvelni, mondván Donyeck néven gyökeresedett meg a magyarban. Kérdés, mennyire lehet a hagyományokra hivatkozni egy ilyen város esetében, hiszen az Alekszandrovkaként ismert település a 19. század második felében az iparát megalapozó John Hughes tiszteletére felvette a Juzovka/Juzivka nevet, hogy aztán 1924-től már mint Sztalin szerepeljen a térképeken, majd 1930 környékétől a Sztalino/Sztaline nevet viselte először 1941-ig – a német megszállás idején ismét John Hughes volt a névadó –, másodszor 1943-tól 1961-ig, amikor megszületett a Donyeck/Doneck elnevezés. A mai orosz és ukrán név tehát alig fél évszázados múltra tekint vissza.
A független Ukrajna 1991-es létrejötte óta az ukrán Doneck nevet illik használni. Az orosz ejtés- és írásmód hívei persze hivatkozhatnak arra, hogy a várost többségében orosz ajkúak lakják, de ez ingoványos terület, mert az orosz anyanyelvűek egy jó része is ukránnak vallja magát. S a névhasználatot az esetek döntő többségében nem is az határozza meg, milyen a lakosság összetétele, hanem hogy melyik országhoz tartozik a település. A dél-tiroli Bolzanónak sem az osztrák Bozen nevét használjuk, mióta Olaszország része, a baszk Bilbaóra sem Bilbóként hivatkozunk, a csecsen Groznij sem Sölza-Ġala, a kurdok lakta, törökországi Diyarbakır sem Amed néven szerepel a hírekben. Ahogy azt is hiába várhatjuk, hogy a külföldi sajtó a Zenta, Csíksomlyó, Székelyudvarhely, Dunaszerdahely, Beregszász nevet használja.
Persze ha Doneck – vagyis a Donecki terület – hivatalosan elszakad, akkor minden okunk meglesz, hogy ny-nyel írjuk a nevét. A szeparatisták által kikiáltott, bár senki által el nem ismert népköztársaságok nevét ezért sokkal inkább van „jogalapunk” oroszosan írni, mint a városokét.
Akik ennek ellenére – akár oroszszimpátiából, akár az orosz ajkúak többsége, akár egyéb ok miatt – ragaszkodnak a Donyeck névhez, azoknak következetesen a Doneckkel egy súlycsoportban lévő Harkivot is Harkovnak, Luhanszkot is Luganszknak, Zaporizzsját is Zaporozsjének, Dnyipropetrovszkot is Dnyepropetrovszknak illene írniuk. Mert akár az ukrán, akár az orosz változatok mellett kötelezzük el magunkat, az egységes névhasználattal mindenképpen helyesebben járunk el, mintha az egyik település nevét oroszosan, a másikét ukránosan írjuk, mondjuk, összevissza.
S hogy ne legyen olyan egyszerű az életünk: a folyó, a medence, a hátság nevét ny-nyel írjuk, és k nélkül: Donyec folyó, Donyec-medence, Donyec-hátság. A természeti képződmények neve a közigazgatási egységekénél lassabban követi a politikai változásokat – ha követi egyáltalán –, és nem is annyira érzékeny téma. Kivételt persze itt is bőven találunk. Minden bizonnyal Japánban és Kínában is kirúgnák azt a tisztségviselőt, aki a másik nevén említené a japánul Szenkakunak, kínaiul Tiaojünek nevezett szigetcsoportot, amely régóta vita tárgya a két ország között, noha egy lélek sem lakja.
