Persze ha Doneck – vagyis a Donecki terület – hivatalosan elszakad, akkor minden okunk meglesz, hogy ny-nyel írjuk a nevét. A szeparatisták által kikiáltott, bár senki által el nem ismert népköztársaságok nevét ezért sokkal inkább van „jogalapunk” oroszosan írni, mint a városokét.
Akik ennek ellenére – akár oroszszimpátiából, akár az orosz ajkúak többsége, akár egyéb ok miatt – ragaszkodnak a Donyeck névhez, azoknak következetesen a Doneckkel egy súlycsoportban lévő Harkivot is Harkovnak, Luhanszkot is Luganszknak, Zaporizzsját is Zaporozsjének, Dnyipropetrovszkot is Dnyepropetrovszknak illene írniuk. Mert akár az ukrán, akár az orosz változatok mellett kötelezzük el magunkat, az egységes névhasználattal mindenképpen helyesebben járunk el, mintha az egyik település nevét oroszosan, a másikét ukránosan írjuk, mondjuk, összevissza.
S hogy ne legyen olyan egyszerű az életünk: a folyó, a medence, a hátság nevét ny-nyel írjuk, és k nélkül: Donyec folyó, Donyec-medence, Donyec-hátság. A természeti képződmények neve a közigazgatási egységekénél lassabban követi a politikai változásokat – ha követi egyáltalán –, és nem is annyira érzékeny téma. Kivételt persze itt is bőven találunk. Minden bizonnyal Japánban és Kínában is kirúgnák azt a tisztségviselőt, aki a másik nevén említené a japánul Szenkakunak, kínaiul Tiaojünek nevezett szigetcsoportot, amely régóta vita tárgya a két ország között, noha egy lélek sem lakja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!