A gyógyító gyermek és az orvos

A gyermek háziorvos olyan, mint az állat háziorvos.

A már hátunk mögötti év utolsó előtti napján épp számvetést készítettem magamban az elmúló 2016-ról, egyúttal a közeli és távolabbi jövő esélyeit latolgattam, amikor hirtelen megpillantva egy orvosi rendelő falára kihelyezett tábla feliratát – „gyermek háziorvos” – az előbbi elillanó kép helyett nyomban egy nonszensz antiutópia rémlett föl bennem. Ebben az orvoselvándorlás olyan mértéket öltött, hogy ha doktorra volt szükségünk, akkor kénytelenek voltunk derék magyar gyógyítónkra németországi rendelő ajtaja előtt, Wolfgangok és Mohamedek között várakozni. Nálunk pedig már a rezidensek hűlt helyébe se tudott más lépni, csak a gyermekek. De hát az itthoni rendelő kinyíló ajtajának kilincséig érő fehér köpenyes alakra mégsem bízhatom a hipochondriámat – izzadtam bele a gondolatba, amikor föleszméltem, hogy ez teljes képtelenség, hiszen a gyermekek száma éppúgy fogy, mint a gyógyítóké. Visszacsöppenve a realitásba azt gondoltam, e problémákat sürgősen orvosolni kell, ezért saját kaptafámnál maradva gyorsan föl is cserélném az összekuszálódott szerkezet elemeit, amivel a „házi gyermekorvos” formát kapják. Ez utóbbi ugyanis olyan orvost jelent, aki gyermekeket gyógyít, azaz gyermekorvos, aki ezt mint háziorvos teszi, míg a „gyermek háziorvos” olyan háziorvost takar, aki maga gyermek.

Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, és bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”. Ajánljuk korábbi írásainkat.

Hasonló lehetne a házi állatorvos, akihez házi kedvenceinket vagyunk kénytelenek néhanapján elcibálni. Az állat háziorvoshoz viszont – nevezzük néven: dr. Bubó – mi is fordulhattunk például az újévi macskajaj miatt, hogy kutya bajunk se legyen.

Habár az E-nyelv lehetségesnek tartja a – fölösleges – gyermekháziorvos jelentéssűrítő összetételt, a szótárban a házi gyermekorvost találjuk, ahogy a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete is így írja magát. Noha természetesen a szótár a döntő érv, nem a szervezet saját nevének írásmódja, mivel azt máshol igen gyakran – hadilábon állva az összetételekkel, no meg a túl hosszúnak ítélt szavak okozta olvasási nehézségekkel küszködve – darabjaira cincálva írják, mint például Magyar Úszó Szövetség (Magyar Úszószövetség helyett) vagy Magyar Labdarúgó Szövetség (Magyar Labdarúgó-szövetség helyett) vagy Baromfi Termék Tanács (Baromfitermék-tanács helyett).

Két minőségjelzős alárendelő szóösszetételt kell a helyére tenni, a gyermekorvost és a háziorvost, melyek, ha egyidejűleg van szó mindkettőről, minőségjelzős szószerkezetet alkotnak, ahol viszont a hangsúlyosabb összetételi tag marad az orvos közvetlen jelzője. Mivel beteg gyereket szeretnénk meggyógyíttatni vele, mindenekelőtt legyen gyerekorvos, csak eztán háziorvos. Egybe azért nem írjuk az egészet, mert a tagok együttes jelentése ezzel nem változna, marad tehát, hogy a helyesírási szabályzat 105. pontja szerinti útmutatás alapján – mely a valamely tag összetett szó volta kapcsán még inkább kiemeli a különírás módját – külön-, és így írjuk ezt a minőségjelzős kapcsolatot: házi gyermekorvos.