A szabadságharcosok helyett az Európai Unióról szólt az Országgyűlés díszülése

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett parlamenti díszülésen a történelmi megemlékezés mellett feltűnően nagy hangsúlyt kapott az Európai Unió és az új magyar kormány kapcsolatának méltatása. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyenesen Magyarország „megújulásáról”, az uniós programok visszatéréséről és a jogállamisági reformokról beszélt, miközben Magyar Péter miniszterelnöknek többször is köszönetet mondott.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Az államfő külön kitért az 1956-os forradalom nemzetközi jelentőségére, és hangsúlyozta a külföldi nemzetek szolidaritásának fontosságát. Mint mondta, hetven év után a magyaroknak a köszönet szavait is ki kell mondaniuk azoknak az országoknak, amelyek befogadták a forradalom után külföldre menekülő magyarokat.

Von der Leyen: a szovjetek féltek a szabadság terjedésétől

Baka András után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lépett a pulpitushoz. Beszéde első részében a szovjet megtorlás kegyetlenségéről, majd a szabadság és a demokrácia jelentőségéről beszélt.

Von der Leyen azt a kérdést tette fel, miért léptek fel a szovjetek hetven évvel ezelőtt ilyen brutálisan és könyörtelenül a magyarokkal szemben.

A bizottsági elnök szerint a válasz egyszerű: féltek. Féltek azoktól az emberektől, akiknek állítólag a nevében léptek fel, és attól is, hogy ha a magyar emberek győzedelmeskednek, akkor a demokrácia iránti vágy más országokban is elterjed. Von der Leyen szerint az elnyomás csak újabb elnyomással tartható fenn, miközben a szabadság gyorsan terjedő futótűz.

A történelmi eseményekből kiindulva az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a történelem nem egyenes út, és minden generációnak újra meg kell küzdenie azért, hogy megújítsa saját szabadságát, illetve energiával töltse meg a demokratikus intézményeket.

A beszédben megjelent a magyar választás eredménye is

Von der Leyen ezt követően már a jelenlegi magyar politikai helyzetre tért át. Azt mondta, hat hónappal ezelőtt a magyar emberek egy új fejezetre szavaztak, hogy változtassanak az addigiakon.

Az Európai Bizottság elnöke szerint

a választáson a magyar emberek nyolcvan százaléka a változásra szavazott, és ezt minden idők egyik legmagasabb részvételi arányaként értékelte a kommunista időszak óta.

A választás estéjét is felidézte, amikor szerinte az emberek az utcára vonultak, idegenek ölelték meg egymást, és spontán ünneplésben tört ki a város. Von der Leyen ezt az 1956-os eseményekkel is összekapcsolta. Arról beszélt, hogy azon a helyen, ahol hetven évvel korábban magyarok vonultak fel és vesztették életüket a demokráciáért, a közelmúltban már ünneplő emberek táncoltak.

Közös út Magyar Péterrel

Az Európai Bizottság elnöke ezután közvetlenül Magyar Péter miniszterelnökhöz fordult. Von der Leyen arról beszélt, hogy a választások után találkoztak, és megállapodtak egy „közös előre vezető útban”. Ennek részeként Magyarország – megfogalmazása szerint – harcol a korrupció ellen és visszahozza a jogállamiságot.

Az Európai Bizottság elnöke felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az új magyar kormány szerinte megtett. Ezek között említette a korrupcióellenes jogszabályok megerősítését, a közpénzek elköltésének nagyobb átláthatóságát, valamint Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez.

Kiemelte a Horizon Europe és az Erasmus-programokat is, amelyekhez szerinte a magyar diákok visszatértek.

Von der Leyen úgy fogalmazott: a kemény munka meghozza a gyümölcsét, és a bizalom visszatér. Szerinte Magyarország megújult európai elköteleződése Európát is erősebbé teszi.

Itt a mai napon mindannyiuknak, akik ezt az új fejezetet írják, Európa nevében annyit mondok, hogy köszönöm. Köszönöm, köszönöm, köszönöm! 

– jelentette ki.

António Costa: a szabadság és a jólét összetartozik

Ursula von der Leyent António Costa, az Európai Tanács elnöke követte. Costa beszédében szintén az 1956-os forradalom leverését és a szovjet megtorlást idézte fel. Az Európai Tanács elnöke szerint hetven évvel ezelőtt a magyar nép úgy döntött, hogy felkel a kommunista diktatúra ellen, amire a Szovjetunió brutális választ adott.

Costa szerint a magyarok szabadság iránti vágya azonban soha nem bukott el, és ez a vágy az 1989-es rendszerváltás egyik mozgatórugójává is vált.

Az Európai Tanács elnöke Magyarország 2004-es uniós csatlakozását is az 1956-os örökség részeként értelmezte. Arról beszélt, hogy Európa ereje a különböző nyelvekben és kultúrákban rejlik, és szerinte az európai integráció nem fenyegeti a nemzeti identitást, hanem az európai nemzetek egymást erősítik.

Stoltenberg az ukrán háborúhoz hasonlította 1956-ot

A díszülésen Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár is felszólalt. Stoltenberg arról beszélt, hogy különleges számára Budapesten lenni, mivel korábban a magyar fővárosban élt, és gyermekkorában sok történetet hallott Nagy Imréről, Maléter Pálról és az 1956-os magyarokról.

Stoltenberg szerint a demokráciát nem lehet készpénznek venni. Beszédében ezt követően az orosz–ukrán háborúra tért át, és párhuzamot vont az 1956-os magyar szabadságharc és az ukránok Oroszországgal szembeni küzdelme között. Megfogalmazása szerint ahogyan hetven évvel ezelőtt a magyarok néztek szembe az orosz, illetve szovjet erőszakkal, úgy most az ukránok küzdenek az orosz agresszióval.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Hatlaczki Balázs)