Lányát és unokáit félti Pásztor Erzsi

Pásztor Erzsi nemrég ünnepelte a 86. életévét. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőnek mégsem kopott semmit az energiája. Sosem unatkozik, ha épp nem próbál vagy színpadon játszik, jön-megy, háztartást vezet, és még mindig nem szorul semmilyen segítségre. Az idei évben számos elismerést kapott az elmúlt évtizedek munkájáért, mégis a legnagyobb kitüntetésnek azt tartja, amikor a közönség egy emberként áll fel és tapsol neki az előadás végén - olvasható a Bors cikkében.

Semmiben sem szorul segítségre, így van ez a közlekedéssel is.

– Tudom, hogy hol a határ, három évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy vidékre már nem indulok útnak kocsival. A városon belül és az előadásokra viszont saját autóval járok. Merész vagyok, mert Budapest nem a biztonságról és a kis forgalomról híres. Nem véletlen az sem, hogy a rendőrség felkért egy közös munkára. Ellenőrzésre is csatlakozhattam hozzájuk, és a saját szememmel láttam, hogy sok mindent semmibe vesznek a sofőrök. Nincs veszélyérzet az emberekben, nem tudják felfogni, hogy az autó egy életveszélyes üzem. Nekem egy ütött-kopott kocsim van, de engem már itt a ház körül kiszolgál. Sokan azt hiszik, hogy a luxusautójukkal az emberiség fölött állnak. Magamban sokszor mosolygok azon, mi mennyire későn kerültünk olyan helyzetbe, hogy autóhoz jutottunk. Még jól emlékszem arra, hogy az első kocsimat Csepelen választhattam ki, és a szívem majdnem kiugrott a helyéről, hogy vajon majd milyen színűt kapok. Akkor még éveket kellett rá várni, de ma már a fiatalok mindent készen kapnak, nem tudják, milyen volt régen - felelte Pásztor Erzsi.

Van aggodalma a világban történtek miatt?

Azt hittem, hogy a háború, amit átéltem, az emberiség pusztulásának a csúcsa volt. De nem! És még a betegségekről nem is beszéltem, amit akaratom ellenére át kellett élnem.

Féltem a lányomat, az unokáimat, a barátaimat, mindenkit, mert én már elmegyek, engem már nagy meglepetés nem érhet. A lányunokám harminc, a fiú huszonöt éves, milyen veszélyek leselkednek rájuk? Ők még fiatalok, hogy ilyen csapások érjék, amik várnak ránk. Más emberek bajától is nagyon tudok szenvedni, jó lenne, ha elfogadóbbak lennének egymással az emberek. Eluralkodott a durvaság, a gonoszság a világban, rengeteg borzalmat látunk és hallunk, maga a rémálom. Pont ebből kifolyólag nagyon sok műsort nem nézek már. Inkább a török sorozatokat élvezem, csak egy kicsit tempósabbak lennének. Meg lehet abban őrülni, hogy hétfőn megkérdeznek valamit és pénteken válaszolnak rá - válaszolta a színművésznő.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: 86 évesen is tele van energiával a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (Fotó: Bánkúti Sándor)