Minden komoly szakmai elismerésre, nemcsak kirakatemberi státusra vágyó színész életében eljön az a pillanat, amikor a sztárkultusz oltárán feláldoztatik a „method acting”, a külső megjelenés helyett a felnagyítani kívánt tehetség kerül az előtérbe, zömében kifogástalan táptalajt nyújtó rossz közérzetű karakterdrámákban. Matthew McConaughey és Christian Bale ledobta fetisizált izomzatát, Natalie Portman leadta a csomagot, Charlize Theron felszedte.Jennifer Aniston a felettébb divatos és annál kifizetődőbb hízó- és fogyókúrák ellenében arcát végigpásztázó sebhelyet, visszafogott sminket és csapzott hajat választott Claire Bennett megformálásához, aki egy tragikus baleset után szuicid hajlamúakat kezelő csoportterápiájából távozó nő és gyászoló férje megszállottjává válik.Általában a hasonszőrű alkotások minden pórusából árad a hatásvadászat, könnyfakasztó történetükre támaszkodva, tenyerüket dörzsölve várják a legrangosabb díjakat pusztán az alkalomhoz szép ruhába öltöztetett, mesterkélt iparosmunka látszatát keltve. A Boldogság bármi áron nem dörgöli orrunk alá történetét, pusztán a pillanatnyi érzelmi hatás kiváltása a célja, legyen szó abszurdnál abszurdabb hallucinációkról, kiválóan végigvitt feltételes módokról vagy Cronenberg Karambolját visszafogott módon megidéző szexjelenetről. Mindezek ellenére inkább meglepő és életszagú, mint hatásvadász a film, amely az ódivatú pátoszt korunk tragikomikumára cseréli.Aniston is bőven magán felül teljesít, a körülmények adva vannak, hiszen ahogyan a mellékszereplők, úgy maga a film is csupán alappillérként szolgál jutalomjátékához. Claire Bennett karaktere is hálás, jól szimbolizálja a karrier rehabilitációs hasadtságát.Népszerű sorozatmúltja és jól megválasztott komédiái ide vagy oda, Aniston soha sem volt az a nagybetűs, A listás, ahogy a fent említett kollégái, és nem is áll mögötte az a rendező zseni, aki kipréselné belőle a maradék nem létező potenciált. Így nem is meglepő, hogy a Boldogság bármi áron a rangosabb díjak közül mindössze egyetlen Aranyglóbusz-jelölésig jutott, ennek ellenére döbbenetesen őszinte és szórakoztató alkotás.(Boldogság bármi áron, színes, feliratos, amerikai filmdráma, 102 perc, 2014. Rendező: Daniel Branz, forgalmazó: Parlux Entertainment)

Egyre nagyobb bajban van Ruszin-Szendi Romulusz, akár tíz évet is kaphat