Amerikában a szcientológusmozi

Vajon mennyire nehéz filmet forgatni a témáról? Kiugrott szcientológust is megkérdeztünk.

A forgalmazó, az Altitude rövid közleményében mindössze azt írta: „nem tervezzük a My Scientology Movie írországi bemutatóját, és a jövőben nem kívánunk több megjegyzést fűzni ehhez”.

Theroux-ék ugyanakkor, úgy tűnik, nem adják fel erőfeszítéseiket, ezt jelzi a szcientológia szívében, az Egyesült Államokban való megjelenés. Ahogy az is, hogy a produkcióhoz producerként maguk mellé vették a kétszeres Oscar-díjas Simon Chinnt.

Az NME-nek adott interjújában a 46 éves Theroux arról is beszélt, először 18 évesen Los Angelesben találkozott a vallási szervezettel, és 2002 óta szeretné feltárni a belső életét. „Úgy vélem, ez a film fundamentalizmusról szól, és arról a pontról, amikor a vallási gyakorlat a zaklatás határát kezdi súrolni. Arról a dologról szól, hogy volt fizikai erőszak. Arról, hogy emberek azt állítják, különféle okokból fizikailag bántalmazta őket a szcientológia vezetője” – válaszolta Theroux arra a kérdésre, mi volt a legérdekesebb aspektusa a munkának.

A téma körbejárása igen kényes, s az ezt feszegetők nem egy esetben ütköztek falakba. Ezt lehetett látni Alex Gibney hasonlóan dokumetarista elemekkel készített, 2015-ös alkotása, a Szcientológia, avagy a hit börtöne (Going Clear: Scientology and the Prison of Belief) esetében is. A magyar felirattal a YouTube videómegosztón is elérhető kétórás mozi ugyancsak mélyinterjúkkal próbálja feltárni a szervezet belső ügyeit, módszereit.

Kérdés tehát, mennyire nehéz egy ilyen jellegű alkotást bemutatni, hiszen Theroux-éknál is meg lehetett figyelni, hogy a tagok folyamatos filmezéssel, illetve egyéb praktikákkal próbálták akadályozni, kellemetlen helyzetbe hozni az „akadékoskodó” filmeseket.

A témával kapcsolatban lapunk megkereste Bonyai Pétert, aki öt évvel ezelőtt Szcientológus voltam címmel írt feltáró könyvet a szervezet működéséről, miután mintegy évtized után kiugrott belőle. „Ma sokkal jobb a helyzet, mint volt tíz-tizenkét évvel ezelőtt. Ugyan zavarják őket az ilyen jellegű munkák, de nem állnak már bele annyira keményen a dologba, legfeljebb kiadnak egy sajtóközleményt, hogy mindenki hazudik, és a bemutatott dolgoknak semmi közük a valósághoz. Az elsődleges cél, miután egyre nehezebb új tagokat toborozni, hogy a meglévőket megtartsák, s hozzájuk ne nagyon jussanak el az ilyen filmek, könyvek” – mesélt tapasztalatairól Bonyai Péter. Hogy ezt érzékeltesse, azt is megjegyezte, az ő könyvére se volt semmilyen reakció, „még egy levelet se írtak”.

Hozzátette ugyanakkor azt is, manapság, az internet korában elsősorban az a gyakorlat, hogy a filmben szereplőket, a készítőket próbálják meg lejáratni szavahihetőségük megkérdőjelezésével, illetve azzal, hogy minden kellemetlen, az ellenoldal számára kínos ügyüket is megpróbálják előszedni. Ez történt Gibney dokumentumfilmje esetében is, ahol egy külön honlapot hoztak létre erre. Igaz – mondta Bonyai Péter –, ez már elsősorban Amerikára, a központra jellemző, Európában még ennyi sem történik, részben talán azért, mert az ilyen dolgokra itt már nincs kapacitás.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ezt a legújabb dokumentumfilmet vajon hivatalosan bemutatják-e például Magyarországon, erre vonatkozó információ ugyanis egyelőre nincs.

Székházavató testközelből

Nemrég lapunk munkatársai is testközelből tapasztalták meg, milyen az, ha tudósítani szeretnének egy szcientológiai eseményről. Nem mindennapi biztonsági intézkedések, fokozott rendőri jelenlét mellett nyitották meg ugyanis július végén a Szcientológia Vallási Egyesület új, monumentális székházát Budapesten, a XIII. kerületben. Fotósunkat már a szomszédos utcában fényképezni kezdték a szcientológus hívek, s azt kifogásolták, hogy kollégánk miért „rejtegeti” a kabátja alatt fényképezőgépét a zuhogó esőben. Az avatón egyébként tiszteletét tette maga David Miscavige is. A két és fél milliárd forintba kerülő, több ezer négyzetméteres főhadiszállás megnyitóján többek között Hekáné Szondi Ildikó tartott előadást, aki Szeged önkormányzati képviselője. A 2014-es választáson az MSZP–DK–Együtt–PM–Szegedért közös jelöltjeként jutott be a képviselő-testületbe. Az egykor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjeként dolgozó, a Belügyminisztériumban is fontos pozíciót betöltő Komáromi István, illetve a Ron Hubbardhoz hasonlóan scifiíróként is ismert Nemere István ugyancsak felszólalt. Az Országgyűlés még 1993-ban „destruktív szektának” minősítette a szervezetet, és megvonta tőle a támogatást. A Nemzetbiztonsági Hivatal – az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje – több évkönyvében is utalt rá, hogy a vallási szervezet nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Ezt máig tagadják a szcientológusok. (A teljes tudósításunkat a nyári átadóról ITT tudja elolvasni.) (MN)