Jóval dermesztőbb A következő bőr alapsztorija. Isa Campo és Isaki Lacuesta filmjében nyolc év után, váratlanul kerül elő a kisfiúként eltűnt Gabriel, a család pedig megpróbálja ott folytatni, ahol egykor derékba tört minden. Csakhogy a fiú idegensége miatt lassan kételkedni kezdenek, mindez pedig nemcsak thrillerként, de elgondolkodtató pszichológiai drámaként is súlyos tanulságokkal szolgál. Lehet ennyi idő után ugyanúgy folytatni, és mit lehet kezdeni azzal az érzéssel, hogy mintha már egy teljesen másik emberrel lenne dolgunk? Még ha tényleg arról a családtagról van is szó, akinek hisszük őt, az idegenségérzetet tudjuk csökkenteni a bizonyosság által? És mi van akkor, ha a velünk szemben lévő sebzett fiú nem is az, akinek tűnik, de közel kerül hozzánk, akkor mit kezdjünk ezzel az egésszel?
A rendezőpáros filmje izgalmas, elgondolkodtató alkotás, nem meglepő, hogy számos Goya- és Gaudí-díjat is kapott már.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!