Nyolcvannégy éves korában elhunyt a Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező, Nepp József – közölte hétfőn családja az MTI-vel. Az animáció mesterét október 6-án, váratlanul érte a halál, temetéséről később intézkednek.
Nepp a XX. századi magyar animáció egyik legfontosabb, megkerülhetetlen alkotója volt, aki a hatvanas évektől kezdve rendezőként és forgatókönyvíróként is beírta nevét halhatatlanjaink közé. 1934. június 23-án, Csepelen született. Az ötvenes években az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakos hallgatójaként tanult, majd \'57-től dolgozott a Pannónia Filmstúdióban előbb háttérfestőként, majd rendezőként.
Csermák Tiborral, Dargay Attilával és Ternovszky Bélával közösen jegyzett több korszakos alkotást, köztük a Gusztáv sorozatot, a Macskafogót vagy a Szaffit. Első önálló munkája egy hétperces rövidfilm, a \'61-es Szenvedély volt. Mint a Filmkultúra 2002-es cikkében Lendvai Erzsi írta: „Dargay Attila és a korán elhunyt Csermák Tibor nagyon figyelemre méltó munkái mellett a Szenvedélyt tartja a magyar animáció története az első, igazi áttörésnek, amellyel a mese, az elbeszélő történet mellett megjelenik a tömör, geg-es karikatúra stílus és a »mai téma«.”
Nepp jegyezte a Lúdas Matyi, a Vili, a veréb és a Vacak, a hetedik testvér szkriptjét is. A nyolcvanas évek elején éjsötét tündérmese-paródiát rendezett Hófehér címmel. Romhányi Józseffel közösen készítette a hetvenes években A Mézga család különös kalandjait, majd a sorozat két folytatását is.
„Hufnágel Pisti egy óvodai társam volt, sajnos már nem él. Egyszerűen csak bennem maradt ez az érdekes hangzású név. Volt viszont egy nagyon közeli barátom, egy osztálytársam, akit Gusztávnak hívnak, ő meg van róla győződve, hogy a Gusztáv figurát róla nevezték el. Pedig nem, nem is én találtam ki, hogy Gusztáv legyen, hanem Dargay Attila. Előtte volt ő Princ, meg Ferenc, meg mindenféle, de egyik név sem aratott osztatlan sikert” – mesélte Nepp még 2009-ben, a Heteknek adott interjújában.
A hetvenes évek közepétől indította el Romhányi Józseffel közösen a Dr. Bubó kalandjairól szóló, Kérem a következőt! című rajzfilmsorozatot. A harmadik évad 1982-83-ban készülhetett el. A figurákat itt is Nepp találta ki. Ahogy 1973-ban elmondta, főszereplőnek azért egy baglyot tettek meg, mert „ez emlékeztet legjobban gyermekkorom jóságos doktorbácsijára. A neve pedig azért lett dr. Bubo, mert a fülesbagoly latin neve Bubo, sőt Bubo bubo.” A Comment blog által 2009-ben idézett nyilatkozatban Nepp a főszereplőről szólva hozzátette: „Nagy lélekbúvár. Hasonlít egy kicsit Freud Zsigára.”
A korszakos alkotó a kilencvenes évek végén, a Pannónia Filmstúdióból ment nyugdíjba. Balázs Béla-díját 1967-ben, Kossuth-díját 1999-ben vehette át. 1974-től Érdemes, 1981-től Kiváló művész. A 2006-os Magyar Filmszemlén megkapta a „Magyar Mozgókép Mestere”-díjat.
„Amikor még nem voltam stúdiótag, arról álmodoztam, hogy jobb filmeket fogok csinálni, mint Walt Disney. Miután bekerültem, jobb filmeket szerettem volna csinálni, mint Dargay Attila. Egy kis idő múlva egyszerűen csak meg szerettem volna érni a nyugdíjkorhatárt. Ez utóbbi célomat sikerült elérnem ” – jegyezte meg 1999-ben Nepp. Hozzátehetjük: a magyar rajzfilm egyik legnagyobbjaként jóval többet sikerült elérnie, generációk kedvenceit megalkotva, ma is népszerű animációs filmekkel és sorozatokkal megajándékozva kicsiket, nagyokat egyaránt.
Tavaly nyáron hunyt el Pethő Zsolt is, aki több klasszikus Nepp-animáció, így a Gusztáv sorozat, valamint a Vili, a veréb zenéjét szerezte.
