Karády Katalin is őt igyekezett utánozni

Február 21-én született Szellay Alice színésznő, aki csak ritkán csillogtathatta meg tehetségét.

Nagyon nem illett abba a közegbe

Megkeresésünkre Szellay Alice unokahúga, Inkey Alice is bizonytalan volt azt illetően, melyik születési dátum lehet a valódi. Nagynénje mondta ezt is, azt is, de esélyesebb, hogy fiatalítani szerette volna magát, és Inkey azt is kevésbé tartja valószerűnek, hogy tizenhat évesen ment volna hozzá Spolarich Józsefhez. (A házasságkötésre 1934 novemberében került sor, abban a hónapban, amikor a nagy múltú Spolarich-kávéházat is kénytelenek voltak elárverezni.) Ez esetben az 1914-es évszám tűnik a valósnak. 

Inkey fotós-filmes családba érkezett, édesapja a Karády Katalin cigarettázó portréját készítő Inkey Tibor volt. A nő gyermekkorát Alsógödön töltötte, ahol együtt lakott még nagynénjével, Szellay Alice-szal és Szőts Istvánnal. Alsógödi Amarcord című könyvében adott számot fiatalkori élményeiről, majd pályája indulásáról már a No, de Alízka! tanúskodik. Számtalan legendás magyar film standfotóit, színész és színésznő portréját készíthette ő, első munkája pedig a Mici néni két élete volt.

Ahogy lapunknak is elmondta, jó humorú, vidám nőként emlékszik nagynénjére, akiről olyasféle gyerekkori emlékeket őriz, mint hogy együtt tornáztak a kertben. – Az ötvenes években nagyon nem illett abba a közegbe a szitaruháival, megjelenésével – jegyezte meg Inkey Alice, aki pályája során olyanok mellett dolgozott, mint Fábri Zoltán, Gyarmathy Lívia, Ranódy László és Makk Károly.

Szellayt az 1942-es Emberek a havasonban láthattuk először, és ha csak ez az alkotás készült volna el, már azzal beírta volna a nevét a magyar filmtörténetbe. „Az Emberek a havason szereplői és a forgatócsoport munkatársai új, ismeretlen egyéniségek. Ezért a cselekményekben önmaguk egyéniségét hordozzák, nem »alakítanak«, a néző nem hasonlítja őket már ismert egyéb szerepeikhez. Ez nem »Görbe«- és nem »Szellay«-film, amint egy Jávor-film kétségkívül elsősorban Jávor-film és mellékes, hogy a cselekmény szerinti foglalkozása éppen micsoda” – írta Nemeskürty István a Filmkultúra 1990/1. számában.

A Velencei biennálén művészeti fődíjat kapó Nyirő József-adaptáció nemcsak az olasz neorealisták figyelmét keltette fel, Szellay játéka nagy hatással volt hazai pályatársaira is. Ahogy Nemeskürty is említi, a Zilahy Lajos rendezte Valamit visz a vízben Karády Katalin egyértelműen az Emberek a havason színésznőjét igyekezett utánozni. Szőts nem is változtatott a stábon, fontosabb alkotótársait vitte magával az Ének a búzamezőkről című filmbe, Görbe János mellett pedig Szellay megrendítő alakítása miatt is nehéz felednünk az alkotást.

Szőtscsel közös munkái mégis rendre nehézségekbe ütköztek. Kodály Zoltán húszas években írt Kádár Katáját rövidfilmben dolgozták fel, de a rendező végül művészi ellentétek következményeként levetette a nevét az alkotásról. Ő ugyanis „paraszthanggal” szerette volna kísértetni a filmet, de a producer nem hitt a megoldásban, és Szilvássy Margit operaénekes közreműködését kérte. Az ezután forgatni kezdett Tűz a hegyen pedig félbe maradt, miután a háború után Szőts már nem tudta azt befejezni. A Gárdonyi Géza története alapján készülő film főszereplői között szintén ott volt Szellay Alice és Görbe János. Ráadásul a kommunista rezsim még az Emberek a havasont is fasizmusgyanúba vonta, hivatkozva az eredeti történet írójára, Nyirő Józsefre. 

A körülmények ismeretében nem lephet meg minket, hogy Szőts mellett Szellay pályája sem tudott kiteljesedni. Elég csak azt a történetet említenünk, amiről tavaly is írtunk már. Az Ének a búzamezőkről betiltása után Szellay kihallgatást kért Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztertől: azt szerette volna elérni, hogy a filmet a kommunista vezetők engedjék mégis levetíteni. A politikus javaslata mutatta, hogy a zaklatási és zsarolási ügyek nemcsak az elmúlt évtizedek filmes világára voltak jellemzőek. Szellay végül visszautasította Ortutay szexuális ajánlatát, mint ez barátnőjének (és Tildy Zoltán titkárnőjének) naplójából is kiderült. A színésznő 1948 után visszavonult, Szőtstől is elvált, és Pándy Lajos színművész feleségeként hunyt el 1990-ben.