Május elseje végre visszakapja eredeti, „pártsemleges” önmagát! Újra a régi, mosolygós majális lesz muzsikaszóval, gyermekzsivajjal, madárcsicsergéssel. Bár a május magában is csodaszép, kivált az eleje: rügy fakad, napfény ragyog, bimbódzik a szerelem. Nem lett volna semmi baj a régi május elsejékkel sem, ha a kommunisták nem erőszakolnak rá jajvörös demagógiát. Ám így csakhamar afféle agitprop fejtágítás lett belőle, a szegény dolgozót kiterelték lelkendezni a fellobogózott dísztribün elé. (S hogy látványosan záruljon a csinnadratta, a végén seregnyi piros nyakkendős kisúttörő szaladt át visongva a Dózsa György út túloldaláról fel egyenesen a dísztribünre, összepuszilni pártunk és államunk integetésbe belefáradt munkás-paraszt ­vezetőit.)

Hát most újra itt a régi, szabad május elseje… Derékig járunk a tavaszban, orgonát szedünk, nevetünk, dalolunk, randevúra indulunk. Vagy egy régire emlékezünk…

A legfontosabbal kellett volna kezdenem: idén május elsején köszöntjük az édesanyákat!

Borítókép: Baloldali nagygyűlés (Fotó: Havran Zoltán)