Csütörtökön száll le az európai szonda a Marsra

Az első európai bolygókutató szonda száll le csütörtökön, karácsony első napján a Marsra, miközben az őt szállító keringőegység is megkezdi pályára állását a vörös bolygó körül. Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express űrszondáját a Beagle 2 nevű minilaboratóriummal június 2-án a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről egy Szojuz-Fregatt orosz hordozórakéta indította el 400 millió kilométeres útjára – adta hírül az mti.hu.

A leszállóegység, a Beagle 2 a múlt héten sikeresen levált anyaszondájáról, és elindult leszállási helye, a marsi egyenlítőtől nem messze északra elterülő Isidis Planitia nevű medence felé.

A németországi Darmstadtban lévő irányítóközpont közlése szerint a szonda – európai idő szerint – csütörtök hajnalban lép be a Mars légkörébe. Ejtőernyős fékezéssel közelíti meg a felszínt, majd az utolsó fázisban három felfúvódó légzsák biztosítja a puha talajfogást, amely 3 óra 54 perckor következik be. Ekkor azonban a Beagle 2 még nem ad magáról életjelt, rádióadója ugyanis nem akkora teljesítményű, hogy azzal a Földre közvetlenül jeleket tudjon küldeni. Így megvárja, míg a leszállási körzet fölött negyed hétkor a Mars körül már évek óta keringő két amerikai szonda egyike, az Odyssey elrepül.

Rajta keresztül továbbítja remélhetőleg az örömteli hírt, hogy rendben megérkezett a jelenleg a Földtől mintegy 100 millió kilométerre lévő Marsra. A tervek szerint az földi irányítóközpont fél tízkor kezdődő sajtótájékoztatóján közli a világgal a Beagle 2 megérkezését. Ekkorra a Isidis Planitia térségében már beesteledik.

Csütörtökön éjszaka pedig, amikor a marsi medence horizontján felbukkan a Nap, a londoni Jodrell Bank Obszervatórium óriás rádióteleszkópjával veszi célba a Beagle 2-öt, hogy újabb információkat csiholjon ki belőle, például azt: miként töltötte az első éjszakáját a vörös bolygón.

Eközben a Mars Express megkezdi pályára állási manővereit. Várhatóan január 3-tól kerül abba a helyzetbe, hogy reléállomásként továbbítsa „gyermeke” tudományos adatait és felszíni fényképfelvételeit. Ekkor pillanthatjuk meg először a Beagle 2-öt övező marsi tájat.

Mindkét szondának a feladata egyebek között a marsi víz, illetve a vörös bolygón lehetséges életnyomok kimutatása. A Mars Express radarberendezésével pásztázza a felszínt, míg a Beagle 2 talajmintákat analizál.

A 65 kilogramm tömegű szondát arról a Beagle nevű hajóról nevezték el, amelyen Charles Darwin a XIX. század harmincas éveiben barangolt a Csendes-óceán vizein, és ellátogatott a Galápagos-szigetekre. Az angol természettudós ennek az útja nyomán alkotta meg evolúciós elmélet.

Ember alkotta szerkezet, a Pathfinder amerikai szonda és vele együtt a Sojourner önjáró robot legutóbb 1997. július 4-én szállt le a Marsra. Hat és fél év elteltével azonban az eddigi legnagyobb csúcsforgalom várható az égitesten: januárban ugyanis a tervek szerint két, naponta 100 méteres távolság megtételére képes amerikai marsjáró érkezik meg a Föld bolygószomszédjára.