Megelőzhető lesz a méhnyakrák?

Akár két év múlva piacra kerülhet a méhnyakrák megelőzését szolgáló vakcina. Az oltóanyagot eddig 277 nőbetegen próbálták ki és elkezdődött a klinikai vizsgálatok második szakasza. Ha sikeres lesz a projekt, a készítmény lesz a világ első rákellenes vakcinája. A méhnyakrák az egyik legelterjedtebb rosszindulatú daganatféleség, amely évente világszerte 274 ezer nő halálát okozza.

Az első klinikai vizsgálatok alapján akár már két év múlva piacra kerülhet a méhnyakrák megelőzését szolgáló vakcina. Az oltóanyagot eddig 277 nőbetegen próbálták ki, és a biztató eredmények után elkezdődött a klinikai vizsgálatok második szakasza, amelyben a készítményt már 25 ezer betegen alkalmazzák – adta hírül a minap a JNews című orosz nyelvű hírportál. A méhnyakrák az egyik legelterjedtebb rosszindulatú daganatféleség, amely évente világszerte 274 ezer nő halálát okozza – hívja fel a figyelmet a JNews. Amennyiben a projekt sikeres lesz, a készítmény lesz a világ első rákellenes vakcinája. A kutatók szerint az oltásra a 10-13 éves kor a legmegfelelőbb.

A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, hazánkban évente körülbelül 2000 új beteget kezelnek. A méhnyakrák általában igen lassan, alattomosan fejlődik, mivel a legtöbb ráktípushoz hasonlóan korai formájában nem okoz tüneteket. Okai vagy kockázati tényezõi között kiemelkedõ szerepet játszik a Humán Papilloma Vírus (HPV), amely szexuális úton terjed.

A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő méretű, alakú, számú sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk. A tünetek rendszerint akkor jelennek meg, ha a rák beszűri a méhnyak izomállományát, és ráterjed a környező szövetekre is. A leggyakoribb jele az abnormális vérzés a menstruációs időszakok között, vagy nemi érintkezés után. Egy másik gyakori tünete a szokatlan hüvelyfolyás.

A méhnyakrák korai felismerésére jó módszerek állnak rendelkezésre, ám ha a méhnyakrák kialakult, a méhet el kell távolítani, a műtét típusa és az ezt követő utókezelés módja a daganat korai vagy előrehaladott stádiumától függ. A leginkább előrehaladott méhnyakrákok esetén sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A méhnyakrák szűrése megoldott ugyan, a nők jelentős hányada mégsem megy el a vizsgálatra, részben ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget. Pedig a 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után száz százalékos. Ezért a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat nagyon fontos.

(Forrás: MTV Teletext, daganatok.hu, weborvos.hu, medicinfo.hu)