A becsapódásból született az óriási űrdió? + Képek

A Szaturnusz Japetusz holdját majdnem teljesen körbeölelő hatalmas gerinc valószínűleg akkor jött létre, amikor az objektum gravitációs ereje régen elpusztított egy miniholdat – sugallja egy új kutatás.

Ez az apró hold talán akkor született meg, amikor egy óriási objektum csapódott a Japetuszba, és a kirobbant darabok összeálltak – állítják a kutatók. Ám az idő előrehaladtával a Japetusz darabokra tépte a holdat, amelynek darabjai egyenlítője mentén csapódtak be.

„Képzeljük el, hogy ezek a részecskék vízszintesen érkeznek az egyenlítői felszínre, másodpercenként 400 méteres sebességgel – írja William McKinnon, a vizsgálat társszerzője. – A részecskék egymás után csapódnak be, újra és újra. Először a törmelék lyukakat váj, amelyek barázdát hoznak létre, amely végül feltöltődik.”

A Japetusz gerince 100 kilométer széles és 20 kilométer magas egyes helyeken. Követi a hold egyenlítőjét és felszínének csaknem 75 százalékát fedi le. Andrew Dombard, a vizsgálat vezető szerzője szerint a Naprendszer egyik legdöbbenetesebb jellegzetessége. „A Japetusznak óriási űrdió képét kölcsönzi.”


Más kutatók korábban azt sugallták, hogy vulkanizmus vagy a Japetusz belsejében működő hegységépítő erők emelték a gerincet. Ám Dombard szerint azok az elméletek nem magyarázzák meg a gerinc közel tökéletes elrendeződését a Japetusz egyenlítője mentén, vagy pedig azt, hogy miért a hold az egyetlen a Naprendszerben, amely ilyen képződményt hordoz. Ezért csapata a Japetuszon – a Szaturnusz harmadik legnagyobb holdja, átmérője 1470 kilométer – túlra tekintett magyarázatért. „Ha alulról nem jött, akkor talán felülről érkezett” – magyarázza.

A csapat azt sugallja, hogy a gerincet valamikor a Japetusz körül keringő apró hold maradványai hozták létre. Ez a hold elmondásuk szerint akkor keletkezhetett, amikor egy hatalmas objektum csapódott a Japetuszba hosszú idővel ezelőtt, anyagot vájt ki belőle, amely végül egyesült és a hold gravitációja befogta. Valószínűleg az ilyen erőteljes ütközések hozták létre a Föld holdját és a Charont, a Plútó legnagyobb holdját. A kutatók úgy hiszik, a szubszatellit aztán a hold felé „kígyózott”, végül pedig olyan közel került, hogy a Japetusz gravitációja széttépte.

Fotók: NASA