Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) támogatásával készült kutatás során a szakemberek a vadmozgások nyomon követésére használt fotócsapdákkal, keresztmetszeti kutatással és a vadállatok ürülékmintáinak DNS-azonosításával térképezték fel a súlyos összecsapásoktól sújtott kelet-afganisztáni Nurisztán tartomány vadállományát.
A terület vadvilágát 1977 óta először felmérő vizsgálat eredményei szerint a tartományban megmaradt nagytestű emlősök között örvös medvék (Ursus thibetanus), szürkefarkasok, pödröttszarvú kecske bakok (Capra falconeri) és bengáli törpemacskák (Prionailurus bengalensis) is vannak. A 2006 és 2009 között végzett, 1100 négyzetkilométernyi területre kiterjedő kutatás során az országban először sikerült dokumentálni a cibetmacskafélék családjába tartozó közönséges pálmasodró (Paradoxurus hermaphroditus) felbukkanását.
A kutatás az ország más területein végzett vizsgálatok eredményeit tükrözve azt mutatja, hogy az erdőirtások, az állatok természetes élőhelyeinek elpusztítása és a törvényi szabályozás nélkül telt évtizedek ellenére, a helyi vadvilág továbbra is ellenáll a kihívásoknak. A kutatások megerősítették, hogy a területen még mindig élnek globálisan is nagy jelentőséggel bíró fajok. Ez pedig megerősíti a célzott természetvédelmi programok szükségességét, az erdők erőforrásainak – köztük a vadvilág – megvédése érdekében, amely a helyiek megélhetését biztosítja – idézte Steven Sandersont, a WCS elnökét a ScienceDaily tudományos hírportál.
A WCS 2006 óta folyamatosan jelen van Afganisztánban, ahol a helyi közösségek és oktatás megőrzésével, intézmények kiépítésével, a helyiek képzésével és a vadkereskedelem ügyével foglalkozik. A konfliktusos területek katonai beavatkozás nélküli megsegítését célzó USAID támogatásnak köszönhetően a szervezet mára az ázsiai ország 55 településén van jelen.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor úton Hágába: a NATO-csúcs előtt exkluzív interjút adott Bohár Dánielnek
