Az atomerőművek veszélyei miatt kialakult heves nyilvános viták ellenére is csak keveset tudni arról, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a környezetre és az egészségre egy ilyen mértékű katasztrófának – mondta el az expedíciót vezető Timothy Mousseau, az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa.
A hétfőn kezdődött kutatás során a szakértők rovaroktól, növényektől és madaraktól származó mintákat gyűjtenek, majd kielemzik a DNS-üket. Az első eredmények még az év során elkészülnek. A szakértők azután bizonyos időközönként a Fukusimát övező régióba utaznak, hogy megvizsgálják, hosszú távon milyen hatása van a sugárzásnak az ökoszisztémára és az állatok következő generációira. A munkát az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után végzett tanulmányok eredményeire alapozva végzik.
„Ukrajnával ellentétben, ahol a fertőzött területek hosszú időn keresztül megközelíthetetlenek voltak, a tudósoknak Japánban először nyílik lehetőségük arra, hogy közvetlenül a nukleáris balesetben érintett generációkat és azok utódait vizsgálhassák” – mondták el a szakértők.
Németország legnagyobb biotechnológiai vállalkozása, a Qiagen az állatok és növények genetikai állományának elemzéséhez szükséges eszközöket biztosít a kutatóknak.
(MTI)
origo.hu
Így védekezzen hatékonyan a molylepke ellen
