Mi okozza a kóros soványságot?

Azok az emberek, akiknél bizonyos génekből többletkópia is jelen van, jóval hajlamosabbak a túlzott soványságra – közölték kutatók a brit Nature tudományos magazinban.

MNO
2011. 09. 01. 9:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Imperial College London és a svájci Lausanne-i Egyetem munkatársai tanulmányukban úgy találták, hogy a 16-os kromoszóma egyik szakaszának megismétlődése kapcsolatba hozható az alacsony testsúllyal. Korábbi kutatások már megállapították, hogy a szóban forgó gének egyik kópiájának hiányakor 43-szor nagyobb a kóros elhízás kockázata. „Ez az első azonosított genetikai ok a rendkívüli vékonyság hátterében. Egyúttal arra is az első példa, hogy a genom egy részének törlése és ismétlődése ellentétes hatással jár” – emelte ki Philippe Froguel kutatásvezető, az Imperial közegészségügyi karának munkatársa.

A kutató rámutatott, hogy eredményük szerint a gyerekkori alultápláltság hátterében genetikai ok is állhat, nem feltétlenül a szülő nevelési hibája, ha egy gyerek nem eszik. Normális esetben mindkét szülőtől egy-egy kópiát kapnak az utódok a génekből, így minden génből két példánnyal rendelkeznek. Előfordul azonban, hogy egyes kromoszómadarabok megismétlődnek vagy kimaradnak, ennek következtében több vagy kevesebb lesz az adott gének kópiaszáma.

A 16-os kromoszómán található szakaszból körülbelül minden kétezredik embernél található többletmásolat. Ez a férfiaknál 23-szorosára, a nőknél ötszörösére emeli a soványság valószínűségét. Soványnak az számít, akinek testtömegindexe (BMI) 18,5 alatt van. A BMI kiszámításánál a testsúlyt osztják a méterben kifejezett magasság négyzetével.

Froguel kutatócsoportja több mint 95 ezer ember DNS-ét vizsgálta a tanulmányban. Kiderült, hogy az adott duplikációval rendelkező gyerekek felét korábban alultápláltnak diagnosztizálták, mert súlygyarapodásuk üteme jóval alatta maradt a szokásosnak. „Most azt tervezzük, hogy szekvenáljuk ezeket a géneket, és megállapítjuk, mit csinálnak. Így elképzelésünk lehet majd arról, hogy melyek vesznek részt az étvágy szabályozásában” – mondta Froguel.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.