Szenzációs felfedezésről beszélnek az European Space Agency (ESA) szakemberei. Ugyan korábban már sikerült vízzel telített napgyűrűket megfigyelni, de ezek túl közel voltak az atomkohókhoz, melyek kisöprik közvetlen közelükből a gőzt, amit jellemzően a külső bolygók gyűjtenek be. Azonban a Földünktől 175 fényévnyire található TW Hydrae „udvara” 200 csillagászati egységre (Nap–Föld-távolság) található a központi csillagtól, ami ideális távolság az olyan jeges üstökösök kialakulásához, melyek későbbi vándorlásuk során elszállíthatják az élet alapját a belsőbb bolygókra.
A felfedezés az élet kialakulásának lehetőségeit is felveti, ugyanakkor nem törvényszerű, hogy a rendszerben létrejön egy Földünkhöz hasonló édenkert, hiszen ehhez a víz jelenléte és a szállítók mellett a kirakós számtalan darabkájának kellene a helyére hullania. Ugyanakkor a csillagászati felfedezések – és a józan paraszti ész is – azt mutatják, hogy ami a világegyetem egyik szegletében megtörténik, az valószínűleg megismétlődik máshol is.
