„Azt, hogy az anyák egész életükben együtt maradnak fiaikkal, eddig is tudtuk. De hogy ez az utódnemzésben is előnyként szolgál, teljesen váratlan volt” – mondta el Karen Strier, a Wisconsini Egyetem kutatója, aki kollégáival mintegy harminc éve tanulmányozza az északi pókmajmok (Brachyteles hypoxanthus) viselkedését az atlanti térség esőerdeiben.
A szakértők eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ban mutatják be.
A pókmajmok csapatában nem egyetlen egyed rendelkezik az utódnemzés monopóliuma felett. Több hím párosodik, amit a viselkedésbiológiai kutatások eredményei is bizonyítanak. Az anyamajmok egyrészt kapcsolatot létesítenek a termékeny nőstényekkel fiaik számára, másrészt a beltenyészetet is megakadályozzák. „Nem a véletlenen múlik, melyik állat melyikkel párosodik. Bizonyára létezik egy folyamat, amelynek eredményeképpen elismerik vagy elutasítják a potenciális partnereket.
A tanulmány az úgynevezett nagymama-hipotézisre is magyarázattal szolgál. Eszerint – az emberhez hasonlóan – a nőstények azért élnek még a menopauza után is évekig, mert így segíthetnek az unokák nevelésében. Ez lehet a magyarázat arra, miért élnek az északi pókmajmok nőstényei kiemelkedően hosszú ideig, akár harminc évig is.
origo.hu
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját
