A Veszprém megyei településen folyó csatornázási munkálatok közben eddig csaknem negyven sírt tártak fel, de a számuk becslések szerint megközelítheti a kétszázat a közművesítés területén. A rendkívül gazdag leletanyagból kiemelkedőnek számítanak a teljes csontvázak mellett a csak az Árpád-korra jellemző ezüst hajkarikák, de a helyenként mintegy kétméteres csatornaárkokból 12. századi pénzérmék, számszeríjnyílhegy és római kori pénzérme is előkerült – sorolta Pintér László régész, a Veszprém Megyei Laczkó Dezső Múzeum munkatársa.
A temetőt a 11. századi közösség létesítette feltehetően az 1164-ben alapított bencés monostor mellé, és egészen a török hódítás koráig, a 16. század végéig használhatták. Akkor a monostor a faluval együtt teljesen elpusztult – tette hozzá. A napokban megkezdett ásatás során az egykori monostor faragott kövei ugyancsak a felszínre kerültek az Árpád-kori téglák és kerámiák mellett.
Pintér László tájékoztatása szerint a korabeli temetkezés jellegzetessége, hogy a templom körüli sírgödröket a felkartól a fejrészig terméskővel rakták körbe. Ez a hagyomány a 12. század körül elhal.
A Jásdon előkerült leletanyagot restaurálásra, feldolgozásra a Laczkó Dezső Múzeumba szállítják, és a település tervei szerint falutörténeti kiállításon mutatják majd be.
Az ásatásokat tavasszal folytatják. A szakember a temető feltárása mellett fontosnak tartaná a csatornázáson kívül eső omladékréteg további kutatását is, amely az egykori jásdi bencés monostorról szolgáltatna bővebb adatokat.
origo.hu
Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó
