Tíz évvel korábban tört ki az óriásvihar

A Szaturnusz északi féltekéjén csaknem egy éven át tomboló óriásvihar krónikájáról tudósított a Cassini űrszonda.

BL
2011. 11. 27. 11:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Naprendszerünk második legnagyobb bolygójának légköre általában békés, ám harmincévenként, amikor a Szaturnusz északi féltekéje a legkisebb távolságra kerül a Naphoz, kitör az óriásvihar, amelyet Nagy Fehér Foltnak (Great White Spot) neveznek. A mostani vihar a „menetrendhez” képest tíz évvel korábban tört ki. A csillagászok 1876 óta mindössze öt óriásvihart regisztráltak, most viszont első ízben űrszonda segítségével, a Szaturnusz körül 2004 óta keringő Cassini segítségével figyelhették meg a fejleményeket – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

Az űrszonda által készített színes felvételek százain látszik, miként jelenik meg múlt év december 5-én egy parányi fényes pont, hogyan növekszik, fejlődik, hogy január végére már az egész bolygót körülölelje. Az óriási fergeteg észak–déli irányban tizenötezer kilométerre nyúlt.

A vihar aktív periódusa kétszáz napon át tartott. Ez a valaha megfigyelt leghosszabb szaturnuszi vihar. A korábbi rekorder az 1903-as volt, amely 150 napon át tombolt. A 21 évvel ezelőtt a Hubble űrteleszkóp által megfigyelt vihar, amely méretében a mostanihoz volt hasonló, „mindössze” 55 napig tartott. „A szaturnuszi vihar sokkal inkább hasonlít egy vulkánkitöréshez, mintsem egy földi időjárási rendszerhez. A nyomás sok éven át növekszik, mielőtt kitörne a vihar” – hangsúlyozta Andrew Ingersoll, a Cassini megfigyelési csoport tagja a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech).

A Cassini megfigyelési csoport másik tagja, Kunio Sayanagi bolygókutató szerint a mostani vihar természetét nézve gyökeresen különbözik a korábbiaktól, amelyeket az űrszonda segítségével figyeltek meg. „Az a tény, hogy ilyen kitörések rendszeres időközönként, 20-30 évente kitörnek, egy és mást elárulnak ugyan a gyűrűs bolygó belsejében zajló folyamatokról, ám még mindig nem tudjuk, hogy mi zajlik a mélyben” – fogalmazott a bolygókutató.

A tervek szerint a Cassini küldetését 2017-ig meghosszabbítják, ez lehetőséget ad a kutatóknak, hogy megfigyeljék a változásokat a bolygó légkörében, ahogy közeledik az északi féltekén a nyári évszak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.