A világfórumot A tudomány átrajzolódó világtérképe (The Changing Landscape of Science) témában a Magyar Tudományos Akadémia az UNESCO-val, a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU), valamint a Science folyóiratot kiadó Amerikai Tudományfejlesztő Társasággal (AAAS) együttműködésben szervezi. Ötszáz felett van a külföldi regisztráltak száma, és kétszáz felett a magyar résztvevőké.
Nobel-díjasok és a legbefolyásosabb döntéshozók
„A legkiválóbb kutatókat, köztük Nobel-díjasokat és a legbefolyásosabb döntéshozókat várjuk Budapestre” – mutatott rá Pálinkás József. Ismertetése szerint a világfórumot Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg, felszólal Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója, a záróülésen pedig Schmitt Pál köztársasági elnök mond beszédet, és a résztvevőkhöz videoüzenetet intéz Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára.
Mint hangoztatta, a WSF egyedülálló rendezvény. „Az egyetlen tudományos fórum, amely nem csupán egy-egy szakterületre fókuszálva, hanem a lehető legtágabb keretben, folyamatos párbeszédet folytat a társadalommal és a politikai döntéshozókkal a tudomány szerepéről, a tudományos felfedezések etikai, környezeti, gazdasági, szociális és kulturális következményeiről” – magyarázta.
Pálinkás József az idei WSF témaválasztásával kapcsolatban elmondta, hogy három értelemben, földrajzilag, társadalmilag és tematikailag is átalakult a tudomány világtérképe. Egyrészt új tudományos nagyhatalmak jöttek létre, például Brazília, India, Kína, Dél-Korea vagy Malajzia.
Társadalmi értelemben nő a tudomány szerepe
„Ázsia és Dél-Amerika jelentős fejlődést ért el az utóbbi időszakban. Tudatos fejlesztésről van szó, ezek az országok ugyanis felismerték, milyen nagy jelentősége van a tudományos bázisnak, amelytől elrugaszkodva fejleszthető az ipar, a gazdaság” – fogalmazott az MTA elnöke. Társadalmi értelemben is nő a tudomány szerepe, amely mindennapi életünket befolyásolja, jobbítja. A világfórumon tematikus értelemben az új tudományágak jelentőségére és várható eredményeire mutatnak rá, ilyen a rohamlépésekkel fejlődő agykutatás és genomika. Másrészt erősíteni kell például az ökológiai és az energetikai kutatásokat ahhoz, hogy biztosítva legyenek az emberiség energiaszükségletei, ugyanakkor megóvjuk környezetünket.
