William Borucki, a Kepler vezető kutatója szerint a Kepler 22b kódjelű bolygó létezése bizonyítást nyert, miután a csillagászoknak három ízben is sikerült megfigyelniük, amint a 2009-ben felfedezett égitest elhalad a saját napja előtt. A harmadik ilyen észlelést 2010 karácsonyán rögzítették.
A Kepler 22b 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete a Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Nap-szerű csillag körüli orbitális pályáját. „Ha a bolygónak van felszíne, akkor az nagyon kellemes, 70 Fahrenheit-fokos (21 Celsius-fokos)” – jelentette ki Borucki a NASA kaliforniai Ames Kutatóközpontjában.
A Kepler 22b tömegét, s ennél fogva a szerkezetét még nem sikerült megállapítani, de Borucki szerint „jó esély van rá”, hogy a bolygó sziklás lehet, s lehet rajta tömör jég, sőt elképzelhető, hogy óceán borítja. „A Naprendszerünkben nincsen ehhez fogható bolygó” – mondta a kutató.
„Ezzel a bolygóval kapcsolatban két dolog igazán izgalmas – nyilatkozta Natalie Batalha, a Kepler-projekt helyettes tudományos vezetője. – Az, hogy éppen egy lakható zóna kellős közepén található és az, hogy egy a Naphoz hasonló csillag körül kering.”
Lakható zónának a csillagászok azt az övezetet nevezik, ahol az anyacsillag hőmérséklete lehetővé teszi a cseppfolyós víz létét. A korábban felfedezett „lakható” bolygók vagy homályos vörös törpék körül keringtek, vagy a lakható övezet szélén voltak, ahol szélsőséges hőmérséklet uralkodik. (Francia kutatók idén májusban elsőkként jelentették, hogy lakható bolygóra bukkantak a Gliese 581d vörös törpe központi csillaga lakhatósági zónájának a peremén.)
Batalha az ötnapos Kepler-konferencián azt is bejelentette, hogy az űrteleszkóp 2011 februárja óta 1094 lehetséges bolygót fedezett fel, amelyek száma ezzel 2326-ra emelkedett. Eddig – beleértve a Kepler 22b-t is – mindössze 29-ről sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó, de a NASA csillagászai bizakodók és azt remélik, hogy az esetek 90 százalékában pozitív eredménnyel járnak majd.
A bolygójelöltek közül 48 található az anyacsillagának lakható zónáján belül. A legtöbb jelentősen nagyobb a Földnél, de tíznek a mérete hasonló. „Elképzelhető hogy a 48, lakhatósági zónán belül található jelöltből valamennyin, vagy sokon közülük, vagy a holdjaikon lehetséges az élet” – mondta Borucki.
A 2009-ben útjára indított Kepler űrteleszkóp a NASA első olyan missziója, amelynek célja, hogy a Földhöz hasonló bolygókat fedezzen fel, amelyek a Naphoz hasonló csillagok körül keringenek.
