A déli féltekén fújó szelek megerősödtek és oly módon változtak, hogy a fenséges albatroszok költőtelepeikről gyorsabban eljutnak táplálékforrásaikhoz – írja egy francia–német kutatócsoport a Science című tudományos magazin legújabb számában.
A megváltozott körülmények között az elmúlt évtizedekben átlagosan egy kilogrammal nőtt a madarak testsúlya, és költési eredményeik is jobbak – közlik a kutatók, akik szerint azonban az éghajlatváltozás pozitív hatásai rövid távúnak bizonyulhatnak, ha az antarktiszi széláramlatok még tovább tolódnak.
Ha valóra válnak a 2080-ra vonatkozó klímajóslatok, újra rosszabbodhatnak a veszélyeztetett vándoralbatroszok életfeltételei – figyelmeztetnek a lipcsei Helmholtz Környezetkutatási Központ és a CNRS francia tudományos központ szakemberei.
A biológusok az utóbbi negyven évre visszamenőleg elemezték vándoralbatroszok táplálékkeresési és költési adatait, és 20 évre visszamenőleg e madarak táplálkozását és testméretét az Indiai-óceán déli részén fekvő Crozet-szigeteken, kis nyomkövetőkkel figyelve a madarak repülését.
A vándoralbatrosz 360 centiméterével a legnagyobb szárnyfesztávolságú madár. A meleg légáramlatok által nagy távolságokat jár be, naponta akár 500 kilométeren keresztül is vitorlázhat, egy évben akár többször megkerülheti a Földet is.
A világon mintegy 8 ezer pár költ.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!