A prekolumbiánus égetőkemence Oaxaca szövetségi államban, az Atzompa régészeti lelőhelyen került napvilágra. A helyszínt még az év folyamán látogathatóvá teszik a nagyközönség számára – olvasható a Latin American Herald Tribune online kiadásában. A henger alakú kemence vályogból készült, a tűztérben polcokat alakítottak ki a kiégetendő portékának.
Jaime Vera ásatásvezető régész szerint az égetőkemence egy a Monte Alban zapoték szertartási központ „vonzáskörzetében” lévő aprócska faluban működött. Az „ipari” létesítmény korát az ott fellelt kerámiatárgyak stílusjegyei, valamint a kemencét borító földréteg vastagsága alapján állapították meg.
A zapoték civilizáció felemelkedése az olmék birodalom hanyatlása idején kezdődött a Kr. e. 4. században a mai Oaxaca területén. A Kr. e. 3–2. század táján politikai és katonai hatalmukat kiterjesztették a part menti térségekre is. A zapotékok átvették és tökéletesítették az olmékok által is használt időszámítást és naptárciklusokat, a számok kifejezésére vonal- és pontrendszert alkalmaztak, amelyet már a maják is ismertek.
Monte Albán (kb. Kr. e. 6–Kr.u. 8. század) Közép-Amerika legősibb városa, hosszú időn keresztül a zapoték civilizáció vallási központja volt. Az Oaxaca-völgy feletti magas hegygerincen épült templomváros magában foglalja a hatalmas fennsíkon elterülő piramisegyüttest és a szomszédos óriási csillagászati megfigyelőt. A 3–7. század között a zapotékok fővárosaként 25 ezer embernek adott otthont.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!