Egy bitnyi adat éppen tizenkét vasatomnyi helyen fér el az adathordozón. A tárolási sűrűség így százszor nagyobb, mint az eddig használt merevlemezeken. Az új adathordozó ezzel eléri az emberi DNS tárolási képességeit – közölte a Max Planck Társaság (MPG).
„Az elektronika miniatürizálásával arra kerestük a választ, vajon a fejlődést lehet-e folytatni az egyes atomok határainak feszegetésével” – mondta el Sebastian Loth, az MPG munkatársa.
A szupertárolóval a kutatók olyan úgynevezett antiferromágneses anyagot hoztak létre, amelyet eddig alkalmatlannak tartottak adatok tárolására. Az újdonságot a Science című szaklapban mutatták be.
A különleges adathordozó felépítésére csak különleges körülmények között van lehetőség, jelenleg csak mínusz 268 Celsius-fokos hőmérsékletnél stabil, ráadásul szerkezete csak atomról atomra építhető fel. Ez pedig csak egy pásztázó alagútmikroszkóppal (STM) lehetséges – fejtette ki Loth.
A hagyományos mágnesek, például az iránytűk rendszerint többek között olyan ferromágneses anyagokból állnak, mint a vas és a nikkel. A számítógépekben az adatbiteket apró ferromágneses pálcikákban helyezik el, ezeknek a tárolópontoknak pedig egymástól minimális távolságra van szükségük. Az antiferromágneses pálcikák ezzel szemben sűrűbben helyezkedhetnek el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!