„Megfertőzték” őket, idegsejtté váltak

Kaliforniai tudósok egérkísérletekben bőrsejtekből közvetlenül hoztak létre olyan sejteket, amelyekből az agy fő „alkotóelemeivé” fejlődtek ki.

Az őssejtek, amelyekből bármely „szakosított” sejtféleség kialakítható, a helyreállító orvoslás ígéretével kecsegtetnek. Ugyanakkor alkalmazásuk egyik nagy problémája, hogy honnan lehet beszerezni az őssejteket, hiszen az embrionális őssejtek felhasználása etikai aggályokat vet fel, ráadásul idegen őssejtek alkalmazásánál a pácienseknek immunoszupresszív gyógyszereket kellene szedniük, hogy meggátolják a kilökődést – olvasható a BBC News hírei között.

Alternatív megoldást kínál viszont a betegek saját bőrsejtjeinek az alkalmazása, amelyeket úgynevezett indukált pluripotens őssejtekké programoznak vissza, ennél az eljárásnál azonban aktiválódhatnak a rákkeltő gének is.

A Wikipedia.com-on az olvasható, hogy az idegrendszer legkisebb egysége a neuron. A tudomány neuronnak nevezi az idegsejt és összes nyúlványainak együttesét. A neuronok ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak. Méretükben és alakjukban jelentős változatosságot mutatnak.

A Stanford Egyetem kutatói olyan eljárást dolgoztak ki, amelynél a bőrsejtekből a közbülső lépcsőt, az indukált pluripotens őssejtek létrehozását „átugorva” alakíthatók ki idegrendszeri prekurzorsejtek (elősejtek). Utóbbiakból háromféle agysejt – neuronok, asztrociták és oligodendrociták fejlődnek ki.

Az agysejtek és a bőrsejtek ugyanazt a genetikai információt hordozzák, csupán a genetikai kódot „olvassák” másként, köszönhetően az úgynevezett transzkripciós (átírási) faktoroknak.

A kaliforniai kutatók egy vírust alkalmaztak, hogy a bőrsejteket három olyan transzkripciós faktorral „fertőzzék meg”, amelyeknek magas a szintje az idegrendszeri prekurzorsejtekben. Három hét múlva tíz sejtből átlagosan egy alakult át prekurzorsejtté.

„Olyan sejteket kaptunk, amelyek beépültek az egerek agyába, és a neuronok közötti jelátvitelhez szükséges fehérjéket termeltek. E három agysejtféleség hihetetlen távlatokat nyit az orvostudományban” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Marius Werning professzor, hozzátéve: rengeteg munka vár még a csoportra, míg hasonló eredményeket érnek el az emberi bőrsejtek átalakításában, megbizonyosodnak a módszer hatékonyságáról, valamint biztonságos voltáról.