Lehetséges lesz a gondolatolvasás?

Valósággá válhat egy olyan eszköz, amelynek segítségével az agyhullámok dekódolásával „olvasni” lehet a ki nem mondott szavakat.

A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem agykutatói által végzett vizsgálatokról a PLoS Biology online tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány. Brian Pasley agykutató kollégáival elektródák segítségével műtét előtt 15 olyan, epilepsziában szenvedő páciens agyi aktivitását mérte, akiknél az idegsebészeti beavatkozásra a rohamokat kiváltó okok felderítése miatt került sor. A betegeknek 5-10 perces szöveget játszottak le, miközben rögzítették a beszédfeldolgozásért felelős agyterület, a gyrus temporalis superior (felső halántéki tekervény) elektromos aktivitását – olvasható a Nature News honlapon.

A feltételezések szerint a felső halántéki tekervény a beszédfeldolgozás közbülső szakaszában, a hangok fonémákká történő átalakításában vesz részt. „Szeretnénk kideríteni, hogy hogyan teszi az emberi agy lehetővé a beszéd megértését függetlenül attól, hogy férfi vagy női hangról van-e szó, hogy gyorsan vagy lassan beszél-e valaki” – magyarázta Brian Pasley. Hozzátette: előzetesen komputeres modelleket dolgoztak ki a beszédfeldolgozással kapcsolatos elméletek tesztelésére, majd megnézték, hogy ezek a modellek mennyire vannak összhangban a mért agyi aktivitással.

Az elektródák által szolgáltatott adatok elemzésére olyan algoritmusokat alkalmaztak, amelyek a beszélt nyelv legfontosabb jellemzőinek „kiemelésére” szolgáltak. Visszatáplálva a beszéd jellemzőit a számítógépbe, sikerült a páciens által hallott hangokat elég pontosan rekonstruálni ahhoz, hogy fel lehessen ismerni az egyes szavakat.

„A beszédpercepció során az agy a másodperc töredéke alatt kódolja és értelmezi az összetett akusztikus jeleket. A legújabb kutatások egy újabb lépést jelentenek annak megértése felé, hogy az emberi agy miként konvertálja a hangokat jelentéssé. Ennek sokféle klinikai alkalmazása lehetséges, hiszen ha ismernénk, hogy a folyamatban miként vesznek részt egyes agyi területek, megérthetnénk, hogy milyen idegrendszeri funkciók zavara vezet az afáziához, a beszédképtelenséghez” – magyarázta Brian Pasley, aki szerint távlatilag olyan komputeres eszközök jöhetnek létre, amelyek dekódolják, szavakká alakítják át a kommunikációra képtelen betegek ki nem mondott gondolatait leképező agyi aktivitást.