„Legkevesebb 75 ember maradványairól van szó, a holttesteket szorosan egymás mellé fektették több rétegben” – fogalmazott Susanne Friederich. Az első maradványokat már felszínre is hozták a Szász-Anhalt tartományban lévő ásatási helyen. A régészek 2011 augusztusában találtak rá a tömegsírra XVII. és XVIII. századi történelmi források alapján. Az árok, amelybe a tetemeket helyezték, 1,1 méter mély és 6 méterszer 7 méteres. A feltárás Friederich szerint hat szakemberre vár, a munka egy évet emészt fel.
A halottakat minden valószínűség szerint ruhátlanul, fegyvereik és személyes tárgyaik nélkül temették el. „Antropológiai módszerek segítségével megállapítható koruk, az, hogy milyen betegségeik voltak, milyen sebesüléseket szenvedtek, és mi okozta halálukat” – fejtette ki Susanne Friederich. Izotópos vizsgálat révén még azt is meg tudják majd mondani, honnan származtak a sírban fekvő emberek. A történelem úgy tartja, hogy Lützennél német, svéd, finn és skót katonák harcoltak 1632-ben.
A csatát a Habsburg császári csapatok vívták Wallenstein vezetésével a svéd király, II. Gusztáv Adolf hadaival szemben. Az északi ország seregei annak ellenére is diadalmaskodtak, hogy elvesztették uralkodójukat. A lützeni volt a harmincéves háború egyik legvéresebb és legtöbb áldozatot követelő ütközete: a halottak számát 6500 és 10 ezer közé teszik.
origo.hu
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját
