Gombák szövik be a világot?

Az ellenálló, sokszor burjánzó gombafélék növekvő veszélyt jelentenek a mezőgazdaságra és vele az élelmiszer-biztonságra, valamint az erdőkre és számos állatfajra is – állapította meg egy, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.

A kutatók szerint a gombás megbetegedések minden évben átlagosan 125 millió tonnányi alapvető termény – rizs, búza, kukorica, burgonya és szója – megsemmisülését okozzák. Ez a mennyiség több mint 600 millió ember tápláléka lehetne. A veszteség pénzre átszámolva körülbelül 60 milliárd dollárt tesz ki a búza, a rizs és a kukorica esetében.

A mezőgazdaságon túl a járványos rizsbarnulás – a Magnaporthe grisea nevű penészgomba okozta fertőzés –, a kukoricaüszög és a búza feketerozsda-fertőzése nagyban befolyásolja az egész világ ökoszisztémáját is. Az újonnan kifejlődő mikózisok (gombafertőzések) ezenfelül több mint ötszáz állatfajt – főként kétéltűeket, rovarokat, tengeri teknősöket és korallokat – fenyegetnek kihalással. Észak-Amerikában a denevérek fehérorr-szindrómáját a Geomyces destructans faj okozza. A kór 2006 óta 6,7 millió áldozatot szedett 16 amerikai államban és négy kanadai tartományban.

„Az új típusú gombafajok okozta növény- és állatpusztulás riasztó emelkedése azt mutatja, hogy a teljes sebességgel haladunk egy olyan világ felé, ahol a rothasztók lesznek a győztesek” – mondta Matthew Fisher, a londoni Imperial College közegészségügyi intézetének kutatója. A Fisher által vezetett vizsgálat szerint egy-egy állat- vagy növényfaj kihalását okozó fertőző betegségek hátterében 70 százalékos arányban a gombafertőzések állnak.

Egyes penészgombák „hatékonyabbak”, mint a baktériumok vagy vírusok: képesek 100 százalékos mortalitási arányt produkálni. És a mikrobákkal ellentétben a gombafélék képesek hosszan élni a gazdatesten kívül, ez pedig hatalmas távolságok megtételére teszi képessé őket.

„A penészgombák alkotják a levegőben lévő biomassza legnagyobb részét, minden egyes emberi lélegzetvétellel 1–10 spóra kerül a szervezetbe” – fedi fel a tanulmány.

A történelem számos olyan esetet ismer, amikor aprócska gócból hatalmas pusztulás támadt. Ilyen volt például az 1845-ös írországi éhínség, amelyet a burgonya peronoszpórafertőzése okozott. A kereskedelem és szállítmányozás fellendülése a tendenciát csak erősíti, ezért a szerzők figyelmeztetnek a szigorúbb ellenőrzés szükségességére.

Hogy mindebben játszik-e szerepet a globális felmelegedés? A gombák szeretik a párás meleget, ám a további tényezők olyan összetettek, hogy egyelőre nem lehet határozottan válaszolni a kérdésre. Az azonban biztos, hogy a gombás megbetegedések hatással vannak a felmelegedésre: évi 230–580 megatonna szén-dioxidot bocsátanak a földi légkörbe.