A Kepler további üzemeltetéséről azután döntött a NASA, hogy egy szakértői csoport rendkívül hatékonynak értékelte eddigi tevékenységét. A meghosszabbított működtetés költségeit évi 18 millió dollárra becsülik a szakértők.
A NASA Discovery-programja keretében épített űrteleszkóp exobolygók után kutat fedési módszerrel, a csillagok fényében az előttük elhaladó planéták okozta parányi elhalványulást regisztrálva. A hatszázmillió dolláros Keplert 2009. március 7-én indították, Nap körüli, a Földet követő pályára állt, hogy bolygónk ne zavarja a megfigyelésekben. Az égbolt egy előre kiválasztott területén, a Cygnus (Hattyú) és a Lyra (Lant) csillagképek határán végez megfigyeléseket, feladata annak meghatározása, hogy mennyire gyakoriak a Tejútrendszerben a földszerű bolygók a csillagok körüli lakható zónán belül, ahol a földihez hasonló élet lehetséges. A csillagászati műhold eddig 61 planétát fedezett fel, s további 2300 bolygójelöltet regisztrált. A szakemberek szerint ezen égitestek akár 80 százalékáról is bebizonyosodhat, hogy bolygóról van szó.
A Keplert az exobolygó-keresésen kívül asztroszeizmológiai mérésekre is felhasználják, a csillagok belsejében keletkező hanghullámok elemzésével számos csillag belső felépítéséről lehet hasonló ismereteket szerezni, mint a Földről a szeizmológia segítségével.
A bolygóvadász folyamatosan szállítja az eredményeket, legutóbb 26 bolygóra bukkant. Ezelőtt pedig a Csillagok háborúja című filmből ismert Tatuin bolygóhoz hasonló két távoli planétát fedezett fel: az égitestekhez egyaránt két nap tartozik.
