A „nyugati betegségek” már a fejlődő országokba is betörtek

A fejlett országok után a szegényebb régiókban is szaporodnak az életmóddal összefüggő krónikus betegségek.

A genfi székhelyű Egészségügyi Világszervezet (WHO) éves jelentése azt mutatja, hogy világszerte minden harmadik felnőttnek magas a vérnyomása, egyes afrikai országokban a felnőtt népesség csaknem felét érinti már a probléma.

Cukorbetegsége van már minden tizedik felnőttnek világszerte, de a csendes-óceáni szigetvilág egyes országaiban például a népesség harmada diabéteszes. A krónikus betegségekről, így a diabéteszről, szív- és érrendszeri betegségekről vagy a rákról sokszor vélekednek úgy, mint amelyek elsősorban a fejlett gazdaságú országokat érintik, ahol az emberek bőséges, nagy zsírtartalmú étrenden élnek, sok alkoholt fogyasztanak és dohányoznak. Az ENSZ szakosított szervezetének jelentése azonban azt állítja, hogy az ilyen betegségek miatt bekövetkező halálozások 80 százaléka most az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik. Afrikában emelkedik a dohányosok aránya, az emberek étrendje egyre inkább eltolódik a nyugati stílusú irányában, miközben kevesebbet mozognak, mint korábban.

A WHO 2012-es Világ Egészségügyi Statisztika (World Health Statistics) című jelentése az első, amelyben mind a 194 tagállamból szerepelnek adatok a magas vérnyomás és az emelkedett vércukorszint népességen belüli gyakoriságára vonatkozóan. „Ez a jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a szívbetegséget és más krónikus betegségeket kiváltó állapotok milyen drámai mértékben szaporodnak, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban” – írta Margaret Chan, a WHO főigazgatója a jelentéssel kapcsolatos közleményében.

Az adatok szerint 1980 és 2008 között a világ minden régiójában megduplázódott az elhízottak aránya. „Ma félmilliárd ember, a világ népességének 12 százaléka elhízottnak számít” – emelte ki Ties Boerna, a WHO egészségügyi statisztikai igazgatója. Az elhízottak aránya a legnagyobb az Egyesült Államokban (a felnőttek 26 százaléka), a legalacsonyabb pedig Délkelet-Ázsiában (a felnőttek 3 százaléka).