NASA-módszerrel is megállapítható a csontritkulás?

Az űrkutatási hivatal szakemberei a mikrogravitációban tartózkodó űrhajósok csontvesztésének vizsgálatára dolgozták ki új tesztjüket.

A csontritkulás általában éveken keresztül diagnosztizálatlan marad, sokszor csak egy csonttörés hívja fel rá a figyelmet. Az Arizonai Állami Egyetem és a NASA szakemberei a mikrogravitációban tartózkodó űrhajósok csontvesztésének vizsgálatára dolgozták ki új tesztjüket, amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben most ismertettek.

Módszerükkel a kalcium különböző izotópjainak mennyiségét határozzák meg vizeletmintából. A kalciumelem különböző tömegű, neutronszámú izotópjainak aránya változik, amikor a csont lebomlik vagy épül, így ezek mérése alkalmas a csontsűrűség változásának igen korai és érzékeny kimutatására.

A teszt kidolgozásához tucatnyi egészséges önkéntest kértek meg arra, hogy 30 napig maradjanak ágynyugalomban, ne keljenek fel. A mozgáshiány, a hosszan tartó fekvés ugyanis csontvesztéshez vezet. Az új módszerrel már egyetlen hét elteltével észlelték a csontvesztést, jóval előbb, mint azt bármely más jelenleg használt technikával mérni lehet. Kidolgozói szerint a vér markereit vizsgáló biokémiai eljárásoknál is pontosabb, mert közvetlenül méri a nettó csontvesztést. „A következő lépés az lesz, hogy megnézzük, úgy működik-e csontproblémákkal élő pácienseknél is, ahogyan várjuk” – mondta el a BBC hírportáljának Ariel Anbar kutatásvezető.