Az amerikai Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium (NRAO) asztronómusai a nyugat-virginiai Green Bank-i teleszkóppal végezték a megfigyeléseket. Így fedezték fel a hatalmas Androméda-galaxist (M31) és a Triangulum-galaxist (M33) összekötő „struktúrát” – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Az Androméda-galaxis 2,6 millió fényévnyire, míg a Triangulum-csillagváros 3 millió fényévnyire található a Földtől. Mindkettő az úgynevezett Lokális Csoport galaxishalmaz tagja, amelybe a Tejútrendszer és további harminc csillagváros tartozik.
A két galaxis közötti „gáznemű” összeköttetés létét először holland csillagászok vetették fel 2004-ben, ám megfigyelését mindeddig technikai okok hátráltatták. Az igen érzékeny Green Bank-i teleszkóppal végzett legújabb megfigyelések viszont nemcsak igazolták a „gázhíd” létét, amelyet hidrogén alkot, hanem hat sűrű „gázcsomót” is felfedtek benne.
„A gáz tulajdonságai arra utalnak, hogy ezek a galaxisok igen közel haladhattak el egymás mellett a távoli múltban. Az összeköttetés tanulmányozása sokat elárulhat számunkra mindkét galaxis evolúciójáról” – hangsúlyozta Jay Lockman, az NRAO csillagásza.
A „gázcsomókat” vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a Földhöz viszonyítva ugyanolyan sebességgel haladnak, mint a két galaxis, és ez azt jelenti, hogy a híd „tartozékairól” van szó.
Amikor két csillagváros szoros közelségben halad el egymás mellett, ez gázáramlást válthat ki közöttük az intergalaktikus téren keresztül, úgynevezett árapálynyúlványokat alkotva.
„Úgy véljük, hogy a két galaxis között észlelt hidrogén az árapálynyúlványok maradványa, amelyek sok milliárd évvel ezelőtt képződtek” – hangsúlyozta Spencer Wolfe, a Nyugat-Virginiai Egyetem csillagásza.
