A radioizotópos termoelektromos generátorral működő Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A marsjáró, amelynek fedélzetén tíz műszer működik, azt próbálja kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, ugyancsak vizsgálja majd a bolygó légkörét és geológiáját. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart.
Utazása első napján a Curiosity 16 métert tett meg, az immár harmadik „kocsikázás” hosszabb volt, mint az előző kettő együttvéve, amelyek során először a marsjáró „futóművét” tesztelték, majd a fékezőrakéták által okozott „felhorzsolódásokat” vizsgálta meg a talaj felszínén.
Augusztus elején szállt le a Mars felszínére a Curiosity (Kíváncsiság) marsjáró. Barack Obama amerikai elnök az interneten gratulált a NASA munkatársainak, és kijelentette: „Amerika történelmet írt”.
Korszakalkotó tettet hajtott végre a NASA marsjárója, ugyanis először sugárzott emberi hangot a Földre egy másik bolygóról.
A Glenelg egy olyan terület, ahol három különböző anyagféleség „metszi” egymást, a tervek szerint a Curiosity itt végzi el az első fúrásokat és mintavételt.
Mint John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) tudósa, a projekt kutatója rámutatott, hogy még néhány hétig eltart, amíg a marsjáró eléri a célpontot. Az első szakasz megtétele után a Curiosity egynapos pihenőt tartott, a jövő héten azonban egy még ki nem jelölt helyen hosszabb ideig marad, és teszteli a robotkarját, valamint a hozzá tartozó műszereket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!