A radióizotópos termoelektromos generátorral működő Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) komputereinek memóriája lényegesen kisebb kapacitású, mint egy átlagos okostelefoné. Az előző szoftver volt hivatott kontrollálni a Mars légkörébe érése, a leereszkedés és a landolás komplex feladatát.
Pénteken elküldte az első színes, körpanorámás képet a Marsról a Curiosity: a felvételen a távolból látszik a Gale-kráter közepén magasodó, öt kilométeres, réteges szerkezetű Aeolis-hegy, amelyhez hamarosan elindul a NASA hatkerekű rovere.
A landolás óta a Curiosity egy sor kis felbontású képet is küldött a Földre, amelyeket a robotkar kamerájával és a veszélyjelző kamerákkal készített. Küldött egy videót is, amelyen a leszállása utolsó két és fél percét örökítette meg.
A szoftver új verziója, amelyet a Curiosity nyolc hónapos repülése során tápláltak be, lehetővé teszi a NASA mérnökei számára, hogy irányítsák a rovert, működtessék robotkarját, használják a fúrót, mintát vegyenek, lefújják a port, és egyéb feladatokra utasítsák a marsjárót. „A Curiosity immár átvehette »vezetői engedélyét«, hiszen a hatkerekű marsjárót felszíni közlekedésre terveztük” – fogalmazott Benjamin Cichy, a rover vezető szoftver- és operációs mérnöke. Szoftverfrissítésen egyaránt átesik a Curiosity fő komputere és a tartalék számítógépe. A műveletet a rover a Marson töltött kilencedik napján fejezik be.
Kemény lett volna a leszállás
A Curiosity által összegyűjtött adatok előzetes elemzése arra világított rá, hogy a marsjáró a hang sebességének 24-szeresével süvített át a vörös bolygó vékony légkörén, eközben a rá nehezedő terhelés a földi gravitáció 11-szerese volt. „Emberes űrrepülés esetében kemény lett volna a leszállás az asztronauták számára” – jegyezte meg Gavin Mendeck, aki a rover adatait felügyeli.
A Curiosity a leszállásra kijelölt terület központjától 2,4 kilométerre landolt. A Marsra érés helyét a legpontosabban Rob Manning, a rover vezető mérnöke tippelte meg.
A Mars Science Laboratory tavaly november 26-án startolt, és 566 millió kilométert megtéve augusztus 6-án szállt le a vörös bolygón. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart, ezalatt a marsjáró tíz műszere segítségével azt vizsgálja, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek esetleg lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. Ugyancsak vizsgálja a Mars légkörét és geológiáját is.
