Egyre több titkot tudhatunk meg

A Mojave-sivataghoz hasonlít leginkább az ősi Gale-kráter, ahol közép-európai idő szerint hétfő reggel 7 óra 31 perckor landolt az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA Curiosity nevű marsjárója.

tt
2012. 08. 09. 14:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A radióizotópos termoelektromos generátorral működő egytonnás Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) nyolc hónapos útja során 566 millió kilométert tett meg azért, hogy két földi éven át kémiai vizsgálatokat végezhessen a vörös bolygón. Feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése.

Jönnek a körpanorámás fotók


A landolás óta a Curiosity egy sor kis felbontású képet küldött a Földre, amelyeket a robotkar kamerájával és a veszélyjelző kamerákkal készített. Küldött egy videót is, amelyen a leszállása utolsó két és fél percét örökítette meg.
A marsjáró szerdán sikeresen felemelte a főkameráit és a navigációs kamerákat tartó árbocot, ennek köszönhetően immár kiváló fekete-fehér képeket továbbított, csütörtökön pedig a elkészíti az első 360 fokos, körpanorámás felvételeit is környezetéről.

Vízmosás nyomai

A NASA által szerdán közzétett alacsony felbontású, fekete-fehér képeken egy hatalmas, üledék által kitöltött síkság látszik, a távolban a kráter peremét szegélyező alacsony hegylánccal. „Egészen a Földre emlékeztet ez a táj!” – foglalta össze első benyomásait John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) tudósa, a küldetés vezető kutatója. Hozzátette, az üledék a hegyvonulat eróziójának „törmeléke”, amelyet a víz mosott bele a kráterbe.

Értékes információkhoz jutottak


A víz nyomai a vörös bolygón arra utalnak, hogy egykor lehetett valamiféle élet a Föld legközelebbi szomszédján.

Grotzinger kiemelte, hogy a felvételeken láthatók azok a „horzsolások” is, amelyeket a hétfői leszállás során a segédrakéták okoztak, felverve a felszínt borító port. Fél méter mély árok keletkezett, amelynek alján már a marsi sziklás kőzetek vannak. „Igen értékes információhoz jutottunk a továbbiakra nézve azáltal, hogy ismerjük a portakaró vastagságát” – mondta az amerikai tudós.

Hosszabb ideig lesz használható a Curiosity


Jennifer Trosper, a küldetés menedzsere felfedte, hogy marsjáró radióizotópos termoelektromos generátora több energiát termel, mint várták. Ennek köszönhetően meghosszabbodhat a Curiosity élettartama.  A menedzser kitért arra is, hogy a rover környezetében a hőmérséklet valamivel magasabb, mint gondolták, és a tudósok keresik a jelenség okát. Trosper nem bocsátkozott részletekbe, de a NASA eredetileg azt valószínűsítette, hogy a marsjáró leszállási helyén a hőmérséklet mínusz 90 és 0 Celsius-fok között lesz.

 

A Curiosity végső úti célja a Gale-kráter közepén található, öt kilométer magas, rétegezett szerkezetű hegy, mielőtt azonban az egytonnás rover elindulna, több hetes „egészségügyi” vizsgálatoknak vetik alá. A számítások szerint akár egy évbe is beletelhet, míg a marsjáró végül a hegy lábához ér.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.