Az ásatás vezetője korábban arról számolt be, hogy az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportnak a Rhabdodontid ornithopodák családjához tartozó növényevő dinoszauruszfaj újabb csontjait sikerült azonosítania.
A hagyományos nyári iharkúti ásatáson más érdekességeket is találtak – húzta alá hétfőn Ősi Attila. Előkerült például a kutatócsoport által 2005-ben azonosított Hungarosaurus tormai, a négy lábon járó, páncélos dinoszaurusz részleges csontváza is, amelyen az egyes elemek – bordák, csigolyák és a medence részei – az eredeti helyzetet mutatva kapcsolódnak össze. A csontváz 80×80 centiméteres területet foglal el, és a többi lelethez hasonlóan a Természettudományi Múzeumban mutatják majd be preparálás után.
Segít a dinoszaurusz alsó állkapcsa
A háromhetes ásatás során – amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), a Hantken Miksa Alapítvány és vállalkozók támogattak – 60 négyzetméternyi területet tártak fel, és mintegy 500-600 csontot emeltek ki.
A még el nem nevezett, növényevő faj csontjait illetően Ősi Attila kiemelte, hogy az alsó állkapocs egy részére is rábukkantak, amely fontos diagnosztikai elem, hiszen segítségével lehet azonosítani, hogy a kizárólag Európában élt dinoszauruszcsoportnak mely fajáról van szó. Hozzátette, hogy a növényevőnek előkerült a vállövcsontja is, amely a lapockacsontból és az úgynevezett hollócsőrcsontból áll.
A mostani bakonyi ásatási helyszín mellett, a bánya másik oldalán egy újat találtak Iharkúton, amely korban feltehetően megegyezik az eddig feltárt rétegekkel, és ahonnan rengeteg teknőspáncélelem került elő. Ugyancsak itt találtak rá a paleontológusok egy páncélos dinoszaurusz felkarcsontjára, amely lehet ugyan Hungarosaurusé, de Ősi Attila és csapata inkább Struthiosaurusra gyanakodik.
A legidősebb európai előfordulási hely
Mint Ősi Attila kifejtette, a felső krétakorból két páncélos dinoszauruszfaj ismert Európából: a Hungarosaurus és a Struthiosaurus. Gyakorlatilag az összes európai lelőhelyről – Franciaországból, Ausztriából, Erdélyből – a Struthiosaurus került elő, a Hungarosaurusra pedig csak Magyarországon bukkantak.
„Maximum 2,5 méteres volt, négy lábon járt, és nagyon hasonlított a Hungarosaurushoz. A felkarcsont feleakkora, de arányaiban jóval robusztusabb, mint a Hungarosaurusé. Persze az is előfordulhat, hogy egy fiatal Hungarosaurus csontjáról van szó. A csontszövettani vizsgálatok döntik majd el, hogy kifejlett egyedtől származik-e a felkarcsont. A csonton látható különböző anatómiai jegyek, izomtapadási felszínek azonban arra utalnak, hogy ez egy jól kifejlett végtagcsont” – emelte ki az ásatás vezetője. Hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy kifejlett egyedtől származik, ez azt jelentené, hogy az iharkúti lelőhely a Struthiosaurus legidősebb előfordulási helye Európában.
