Péceli Gábor, a BME rektora a számítógép értékét 70 millió forintra becsülte. Megjegyezte, a 360 CPU maggal rendelkező, majdnem 6 teraflops (mintegy 6 billió végrehajtás/másodperc) teljesítményű gép „új minőséget” jelent a BME számára, hiszen segítségével felgyorsul a nagy paramétertérrel rendelkező problémák vizsgálata.
Új lendületet kapott a BME
A rektor kiemelte, hogy az eszköz révén új lendületet kaphat a kutatások azon szegmense, amelyhez modellezés, szimuláció szükséges. „Talán ez a számítógép képes hozzájárulni ahhoz az integrációs törekvéshez, hogy a különféle karok, tanszékek kutatócsoportjai még szorosabban együtt tudjanak működni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gép nemcsak a doktoranduszoknak, fiatal kutatóknak jelent nagy lehetőséget, hanem az egyetem egészének is.
Szeberényi Imre, a BME kutatási-fejlesztési igazgatóhelyettese szakmai összefoglalójában kiemelte: az informatika nemcsak a kutatás-fejlesztést, hanem az élet valamennyi területét átformálta. Az elmúlt évek legjelentősebb változásai között az elérhető eszközök árcsökkenését és rohamos fejlődését említette. A csúcstechnikáról szólva megjegyezte, hogy ma „már nemcsak a kiváltságosok és a hadiipar tudja megfizetni” a nagy teljesítményt.
Az „unatkozó gép” magától kikapcsol
Elmondta, hogy a Superman nevű számítógép májusban érkezett az egyetemre, és augusztus végén kezdődött a próbaüzem. Szeberényi Imre az elmúlt egy hónap alatt elvégzett munkát ismertetve arról számolt be, hogy az egyetem szinte valamennyi kara igénybe vette már a számítógép kapacitását, összesítve Superman mintegy 70-80 százalékos kihasználtsággal működött. Az igazgatóhelyettes megemlítette, hogy a számítógépet energiatakarékosra tervezték, így az „unatkozó gép” magától kikapcsol.
Érdekességképp megjegyezte, hogy ha mindazt a feladatot, ami augusztus 26. óta futtattak a gépen, egy hagyományos, 2,8 gigahertzes számítógépen végezték volna, a műveletek ideje 17 évig tartott volna, a gép egy nap alatt nagyjából egy évnyi feladatot hajtott végre.
Kiszámolni a Balatont
A sajtótájékoztatón beszámoltak a számítógép által elért kutatási eredményekről is. Az építőmérnöki kar vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének a kutatói a Fertő-tó és a Balaton áramlási folyamatait, hullámzásának, a vízi környezet állapotának modellezéséhez alakítottak ki integrált hidrodinamikai modellt, amely segítségével kiszámíthatóvá válik egy esetleges idegen vízgyűjtő területről történő vízpótlás hatása vagy például a balatoni kikötők eliszaposodási folyamata is.
