Így kell egy 2,5 milliárd dolláros gépet vezetni

Milyen egy 2,5 milliárd dolláros nemzeti kincset nekivezetni egy sziklának, egy idegen bolygón? Pillantson be a NASA sztárja, a Curiosity magánéletébe.

Matt Heverly az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA bolygókutató részlegénél, a Jet Propulsion Laboratoryban dolgozó 16 fős irányító csapat vezetője. Ők a felelősek azért, hogy a Curiosity, a hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő robot – hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium (Mars Science Laboratory) – fennakadás nélkül átkeljen a vörös bolygó Gale-kráterén. A különböző eszközökkel, köztük sziklák elpárologtatására alkalmas lézerrel felszerelt, 900 kilós szerkezet augusztus 6-án érkezett a bolygóra. Heverly egy számítógép-klaviatúra segítségével augusztus 22-én kezdte vezetni a robotot – olvasható a The New York Times amerikai napilapban.

A „vezetni” szó ebben az esetben félrevezető lehet, ugyanis a művelethez nincs botkormány, és gyorsítani se lehet. Matt Heverly és csapatának tagjai számítógépes parancsok százainak begépelésével mondják meg a járműnek, hogy hová menjen. A vezetés ráadásul nem valós idejű. A marsi éjszaka alatt a csapat megtervezi, hova irányítsa a Curiosityt, és az utasításokat a marsi nap kezdetén rádión továbbítják. Aztán hazamennek, visszatérnek a földi életbe.

Nekivezetni egy nemzeti kincset a sziklának

„Meg kell próbálni nem gondolni arra, hogy mi történik ott, ami természetesen kizárt – magyarázta a sofőrök egyike, a 39 éves Vandi Tompkins. – Lehet, hogy a robot sikeres helyváltoztatást hajt végre az utasításodnak megfelelően, de előfordulhat az is, hogy egy nemzeti kincset nekivezetsz egy sziklának.” Matt Heverly ezt így fogalmazta meg: „Tegnap éjjel a Marson vezettem, ma pedig füvet nyírtam. Teljesen szürreális.”

A Curiosity irányítói egy kis csoportot alkotnak a marskutatási programon belül, amelybe a Mars klímájának és geológiájának tanulmányozásán kívül beletartozik egy régebbi, kevésbé fejlett marsjáró, az Opportunity irányítása is. Több ezer ember dolgozik a Mars-programon, közülük a Kíváncsiság marsjárót irányítók váltak a legszélesebb körben ismertté, miután a NASA közzétette azt a videót, amelyen megörökítették a sikeres leszállást követő örömüket.

Marsi idő szerint élnek

A csapat munkája igen fárasztó. A többévesre tervezett program első három hónapjában a Curiosity irányítói marsi idő szerint élnek és dolgoznak. A marsi nap, a sol 39 perccel és 35 másodperccel hosszabb a földi napnál, és a különbség hamar felhalmozódik, a földi reggel néhány hét alatt marsi éjszakává változik. Az irányítók számára ez az időbeosztás azt jelenti, mintha háromnaponta két időzónával nyugatabbra mennének, így környezetük ideje jelentősen eltér az ő saját idejüktől. „Olyan alváshiányom van, hogy már a koffein sem segít” – mondta Matt Heverly.

Így lesz valaki egy 2,5 milliárd dolláros eszköz vezetője

A csoport vezetője egyébként nevetségesen egyszerű módon jutott megbízatásához. Hét évvel ezelőtt kezdett dolgozni a Marsi Tudományos Laboratóriumban, miután robotika szakon elvégezte a Bostoni Egyetemet. „Egyik nap körüzenet érkezett, amelyben azt kérdezték, ki akar robotot vezetni” – mesélte. Jelentkezett, és egy év kiképzés után beosztották az Opportunity irányítói közé. Négy évig dolgozott a régi robottal, mielőtt átváltott a Curiosityra.

A beosztás hetekkel előre elkészül, mégpedig annak figyelembevételével, hogy a robot egyes funkcióinak vezényléséhez ki ért a legjobban. Egy műszakban mintegy fél tucat irányító van beosztva. A munkanapnak szigorúan meghatározott szerkezete van: a Kíváncsiság marsi idő szerint délután négykor küld jelentést arról, hogyan zajlott az előző helyváltoztatás. Elemzők egy csoportjának 15 perce van arra, hogy megállapítsák, minden rendben ment-e – az időtartamot úgy állapították meg, hogy gyorsan meg lehessen tervezni a következő napi helyváltoztatást.

Nem rohannak

Az adatokat, amelyek között a robot kamerájának felvételei is szerepelnek, tudósok elemzik. (A Mars-misszióban mintegy 400 tudós vesz részt.) Az irányítók velük beszélik meg, hová irányítsák a robotot. Mivel gyakorlatilag vakon vezetik, egyelőre lassan mozgatják, legfeljebb 9 métert tesznek meg egy nap. Később ez a távolság napi 90 méterre is nőhet.

Miután a terv elkészült, az irányítók háromdimenziós képet adó szemüvegen át vizsgálják a Marsról készült felvételeket, és komputeranimációval szimulálják az útvonalat. Aztán több száz parancsot visznek be a gépbe, megszabva ezzel a robot másnapi mozgását. Az utasításokat végül elküldik a Curiositynak, remélve hogy megérti, s hogy nincs egyetlen helytelen kód se köztük.

Az Opportunity majdnem körbement

Matt Heverly az emlékezésbe belesápadva felidézett egy esetet, amely még az Opportunityval történt. Egy nap a tudósok úgy döntöttek, hogy visszarendelik a robotot egy olyan helyre, ahol korábban járt. A Heverlytől kapott parancsokból az Opportunity meg is értette, hogy vissza kell térnie a pár méternyivel hátrébb lévő pontra, „de ahelyett, hogy visszahátrált volna, úgy döntött, hogy megkerüli az egész bolygót, és úgy jut el oda” – mesélte az irányító csapat vezetője. Szerencsére egy beépített biztonsági funkció működésbe lépett és leállította a robotot, még mielőtt túlságosan eltávolodhatott volna. „Ijesztő eset volt. Ezek azok, amelyek egészen más jelentést adnak a »Mi volt ma a munkahelyeden, drágám?« kérdésnek” – összegezte Heverly az elmondottakat.